galéria megtekintése

Számozott utcák, Miskolc: viharos bontás, vitás építés

7 komment


Doros Judit

Harminc lakást átad a város a Máltai Szeretetszolgálatnak a Számozott utcákban, ahol zömmel romák élnek. A program máris vitákat szít.

Farkas Béla, alias Kaktusz és Szamkó Aranka
Földi D. Attila

Cigány hurkát készít a miskolci Ötödik utcában Szamkó Aranka. Kockára vágott krumplit kever össze liszttel, hagymával, fokhagymával, paprikával, petrezselyemmel, s ezt tölti a piacon vásárolt friss disznóbélbe. Előbb vízben kifőzi, majd zsíron átpirítja: azt mondja, majdnem olyan jó ez, mint a rendes hurka, s legalább egy napra jóllakik vele a család. Nyolcan élnek egy harminc négyzetméteres, másfél szobás kis lakásban, vizük, villanyuk nincs, esténként gyertyával világítanak, s a közkútról hozott vízzel mosakodnak. Attól azonban nem kell félniük – legalábbis egyelőre –, hogy a Miskolci Ingatlankezelő Zrt. utcára teszi őket. Nekik ugyanis határozatlan idejű – mint az asszony fogalmaz: végtelenített – lakásbérleti szerződésük van, így amíg rendesen fizetik a havi tizenötezer forintot a komfort nélküli pici otthonért, nem tehetik őket utcára.

Az elmúlt években történt fájdalmas kilakoltatások után most valami jó is történik a miskolci Számozott utcákban, amelyek egy részét az újjáépülő diósgyőri stadion miatt lebontásra ítélték. Az önkormányzat ugyanis a Máltai Szeretetszolgálattal megállapodott arról, hogy a Számozott utcákban megmaradt, városi tulajdonban lévő lakások közül körülbelül harmincat átadnak a segélyszervezetnek, amely egyfajta szociális lakásügynökségként gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről.
A hírnek azonban mégsem örül mindenki.

 

– Én rendesen élek, beteg asszony létemre dolgozom a szeretetszolgálatnál, szemetet szedek, utcát söprök. Bejöhet a lakásomba, minden reggel azért kelek fél ötkor, hogy kitakarítsak, csak azután indulok munkába. De azt nem akarom, hogy a szomszédomba valami hangos, rendetlen családot költöztessenek, mert akkor Brüsszelbe is elmegyek panaszkodni – mondja Majoros Istvánné. Mások azt fájlalják, hogy noha négy lakás átalakítása már elkezdődött a Hatodik utcában, nem tudni, kik és milyen feltételekkel kaphatják majd meg. – Akinek hosszabb a nyelve és közelebb van a máltaiakhoz, hamarabb beköltözhet majd, mint az, aki rászorul, de csendben van – mondja Horváth Krisztián. Farkas Béla, alias Kaktusz szerint olyanok is rajta vannak a lakáshoz jutók listáján, akik önkényes lakásfoglalók, s csak nemrégiben költöztek a telepre.

Halász Sebastin, a máltaiak helyi vezetője csodálkozik az elterjedt pletykákon, azt mondja, a szeretetszolgálat még csak ezekben a napokban dolgozza ki a szociális lakásügynökség-program feltételrendszerét. Azzal is tisztában van, hogy lesz elégedetlenség, hisz aki nem jut első körben otthonhoz, az szítja majd a tüzet a többiek között. Azt viszont leszögezi: senkinek nem jár „ingyen” lakhatás, a feltételek szigorúak lesznek, lakbért, rezsit mindenkinek fizetnie kell. Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a program felelőse szerint jelentős előrelépés, hogy jelenleg immár nem a bontásról szól a történet, hanem éppenséggel lakások felújításáról. Hozzáteszi: az ő felfogásukban a telepfelszámolás nem egyenlő a házak eltúrásával, az a törekvésük, hogy megerősítsék a közösségeket. Sikertörténetként említi a veszprémi úgynevezett „pokoli torony” rehabilitációját s azt, hogy ennek nyomán a város immár az egész bérlakásállomány kezelését a máltaiakra bízta.

Többek szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a miskolci önkormányzat mindössze harminc lakást „áldoz” a Számozott utcákban élők lakhatásának megoldására. A Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember ­petíciót fogalmazott meg, s az itt élők emberhez méltó elhelyezését sürgették. Az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja szerintük intézkedési tervként elfogadhatatlan, s a legelemibb elvárásoknak sem felel meg. A program lakhatással kapcsolatos egyetlen eleme a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével létrejövő Szociális Lakásügynökség, amely „a lakhatás nélkül maradt családok befogadásáról” fog dönteni. A terv harminc lakást különít el erre a célra, amely nyilvánvalóan a töredéke annak, amelyre szükség lenne az eljárás korábbi adatai alapján. Jelenleg a Számozott utcákban még mintegy száz család él.

A már kiköltöztetett és önként szétszéledő családok kompenzálása teljesen hiányzik a programból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.