A Londoni Közgazdasági Egyetemen tartott előadást a külgazdasági és külügyminiszter.
Nem volt üresjárat Szijjártó Péter egynapos londoni programjában. A külgazdasági és külügyminiszter alapvetően a hatvan ország vezetőjének részvételével megrendezett, a szíriai válság hatását enyhítő nemzetközi adományozó konferenciára érkezett Londonba. Brit hivatali kollégájával, Philip Hammonddal és Oliver Letwinnel, a miniszterelnöki hivatalt vezető politikussal, valamint üzletemberekkel folytatott tárgyalásai után este a Londoni Közgazdasági Egyetem Európai Intézete által szervezett Európai perspektívák sorozat keretében tartott előadást, ahol felvázolta a kontinens jövőjével kapcsolatos magyar álláspontot. A gyorsaság érdekében a londoni metrón közlekedő külügyminisztert később élő beszélgetésben szólaltatták meg a Sky News tévécsatorna politikai magazinműsorában.
Az egyetemen mint „üstökösszerű karriert befutott politikust” mutatták be Szijjártó Pétert, aki már 23 évesen bejutott a parlamentbe. Rövid előadásának kezdetén az „őszinte, minden képmutatást nélkülöző beszéd” fontosságáról beszélt, ami szerinte a magyar kormányt jellemzi, és ami miatt a kormány sok támadásnak van kitéve. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Európa soha nem állt hasonló kihívások előtt, mint most. Korábban elképzelhetetlen módon Ukrajna révén háború folyik a kontinensen, terrorakciók fenyegetik, gazdasági nehézségek sújtják, a legsúlyosabb mégis a menekültválság. Szijjártó Péter „fenntarthatatlannak” nevezte azt a helyzetet, hogy az Európai Unióban a világ lakosságának 7-8 százaléka él, a világ nemzeti jövedelmének 15-16 százalékát termeli ki, mindeközben viszont a globális szociális kiadások 50 százalékáért felel.
A Fidesz politikusa részletesen beszélt a keleti partneri viszony fontosságáról. Bírálta az uniót, amiért nem talált átfogó megoldást a földgáz- és olajellátásra, szabályozásával pedig kedvezőtlen pozícióba hozza a nukleáris energiatermelést. A magyar diplomácia vezetője szerint „kölcsönös megbecsülésen alapuló pragmatikus együttműködés és párbeszéd” szükséges Oroszországgal. A közös európai döntéseknek, mint a Moszkvával szemben az ukrajnai intervenció miatt bevezetett szankcióknak figyelembe kellene venniük az ezek miatt veszteséget szenvedett gazdaságok problémáit, például a súlyos magyar exportkiesést. Mindenki érdeke lenne a konfliktus mielőbbi rendezése, a minszki megállapodás betartása, majd a tiltó intézkedések feloldása.
