Angela Merkel német kancellár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell lépnie azért, hogy elkerülje a szankciókat, amelyekről akkor születik döntés, ha az ukrajnai helyzet nem változik vagy rosszabbodik. Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választott olasz külügyminiszter, akit korábban több tagország is bírált, amiért túlságosan puhán viszonyul Putyin rendszeréhez, azt hangoztatta, hogy miközben a Moszkva elleni büntetőintézkedések újabb szintjén dolgoznak, a diplomácia megoldás lehetőségét is nyitva hagyják. Dalia Grybauskaite litván államfő viszont úgy vélekedett, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnával, hanem tulajdonképpen Európával is „háborúban áll", hiszen Kijev szoros integrációra törekszik az EU-val.
Robert Fico szlovák miniszterelnök eközben a maga részéről „értelmetlennek és kontraproduktívnak" nevezte a szankciókat, majd közölte: fenntartja magának a jogot, hogy megvétózza az ilyen terveket, ha azok sértik országa nemzeti érdekeit. A newsru.com orosz internetes hírportál azt is felidézi, hogy Brüsszelbe utazása előtt, a prágai rádiónak adott nyilatkozatában Bohuslav Sobotka cseh kormányfő is az újabb gazdasági korlátozások ellen emelt szót. Mint mondta, inkább tárgyalni kellene Moszkvával. Nem akarja ugyanis növelni azt a kárt, amelyet az EU-nak okoznak az Oroszországot büntető lépések, amelyek szerinte különben sem nem segítenek Ukrajnának.
|
Az orosz elnök az interjúban azt is mondta, nem állhat csak úgy félre, amikor embereket lőnek le Ukrajnában. Április óta a harcoknak már több mint 2600 áldozatuk volt
Alexander Demianchuk / Reuters |
Tárgyalásokat sürgetett Putyin is, igaz, nem az EU-val, hanem az ukrán kormány és a szakadárok között. Az orosz államfő a Pervij Kanal állami tévétársaságnak adott interjújában azt mondta, sürgősen „lényegi, tartalmi" egyeztetésekre van szükség, és nem technikai kérdésekről, hanem „a társadalom politikai szerkezetéről és az államiságról Délkelet-Ukrajnában, azért, hogy feltétlenül megvédjék az ott élő emberek törvényes érdekeit". Szavait a sajtó egy része úgy értelmezte, hogy a régió függetlensége mellett szállt síkra, szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban utóbb pontosított és kijelentette: az elnök az Ukrajnán belüli állami berendezkedésre utalt, és az Új-Oroszországként is emlegetett szakadár térség „természetesen" Ukrajna része marad.
Putyin ismételten tagadta, hogy orosz haderő kapcsolódott volna be a kelet-ukrajnai harcokba, de kijelentette: a Nyugatnak figyelembe kellett volna vennie, hogy Oroszország – és itt nem az államra, hanem a népre gondol, tette hozzá – nem maradhat tétlen, amikor „csaknem közvetlen közelről lövik az embereket". Az orosz elnök szavai szerint múlt heti, minszki megbeszélésükön Porosenkóval megegyeztek abban, hogy a helyzetet békésen kell rendezni, sőt a Reuters beszámolója szerint ukrán kollégáját olyan partnernek nevezte, akivel lehetséges a párbeszéd.
Maga Porosenko viszont Brüsszelben az EU-csúcson arra figyelmeztetett, hogy „közel vagyunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút", azaz a háború kiteljesedéséhez, ami szerinte a szakadárok által ellenőrzött területeken már meg is történt. Ismét orosz intervencióról beszélt, és azt mondta, hogy idegen katonák ezrei és tankok százai vannak hazájában. Hangoztatta, hogy a konfliktus békés megoldására törekszik, de haditechnikai segítségre is számít a Nyugattól. Erről több tagország képviselőivel is tárgyalt, ám komolyabb előrelépést a hét második felében, Walesben esedékes NATO-csúcstól remél – tette hozzá.
Több ezer orosz katona jelenlétéről nyilatkozott Robert Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának az elnöke is, aki vasárnap Kijevbe utazott tárgyalni a válság rendezéséről. Ő fegyvert adna az ukránoknak. „Esélyt kell adni Ukrajnának, hogy megvédje magát. Olyan típusú védelmi fegyverekkel kell ellátnunk, amelyek megfizettetnék Putyinnal az agresszió folytatásának árát" – mondta a bizottsági elnök.
Az EU a következő hónapokra több mint egymilliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának, katonai segítséget azonban nem.
Kijevben közben azt közölték, hogy orosz tankok szinte a földdel tettek egyenlővé egy határ menti kisvárost, Novoszvitlivkát, hamisnak bizonyultak viszont azok a hírek, amelyek szerint a szakadárok elfoglaltak egy, az Azovi-tenger partján fekvő települést, a krími üdülőhellyel azonos nevű Jaltát.
Úgy tűnik, nem igazak azok a jelentések sem, amelyek szerint a lázadók bekerítették Mariupolt. Legalábbis a BBC csapata nem látta ennek jelét, amikor szombaton gond nélkül elautózott a félmilliós kikötővárosból a régió központjához, Donyeckhez.
|
A szeparatistákat rakétákkal is támadják
Gleb Garanich / Reuters |
Novoazovszkban már más a helyzet. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, a Mariupoltól keletre fekvő várost békefenntartóknak nevező orosz katonák szállták meg. – Novoazovszkban fasiszta háborús propagandát folytatnak, egyebek között írásos instrukciókat osztanak szét a helybelieknek arról, hogyan viselkedjenek az orosz fegyveres erők „békefenntartó kontingensével" szemben" - jelentette ki Liszenko. Szerinte az „instrukcióban" felszólítják a lakosokat arra, hogy ne akadályozzák az orosz csapatok áthaladását, amelyek az 1949-es genfi egyezmény alapján azért érkeztek, hogy megvédjék a városban lakókat a törvénytelen ukrán hadsereg terroristáitól. Felhívják továbbá a helybelieket, hogy szigorúan tartsák magukat a kijárási tilalomhoz, valamint álljanak készen arra, hogy szükség esetén bármilyen lakóteret szabaddá tegyenek a „békefenntartó erők" elhelyezésére – idézte az MTI a szóvivőt.
Liszenko a sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy az Azovi-tengeren a szárazföldről tüzérségi támadás ért egy ukrán hadihajót. A támadásért a szeparatisták vállalták a felelősséget, de az nem világos – írja a Reuters –, hogy a kutteren hányan voltak a lövedékek becsapódásakor.
A továbbra is rendkívül feszült katonai helyzetbe az hozott némi enyhülést, hogy Ukrajna a hét végén átadott Oroszországnak kilenc, a hivatalos moszkvai magyarázat szerint véletlenül ukrán területre tévedt orosz deszantost, Oroszországból pedig kiengedtek 63 ukrán katonát, akik a múlt héten lépték át a határt.
