Az első kategóriába tartozik az alkotmánybíróság megtámadása azzal, hogy a testület az ellenzék „pártszerve". A másodikhoz pedig a kultúrharcnak olyan elemei sorolhatók, mint egy erotikus részeket is tartalmazó színházi előadás betiltási kísérlete Wroclawban, vagy a folyamatos menekültellenes hisztéria. Diehl több példát is felhoz az antiszemitizmus felbukkanására, és emlékeztet rá, hogy Antoni Macierewicz védelmi miniszter maga is hisz a Cion bölcseinek „összeesküvésében". Az új lengyel kormányszóvivő viszont azt pedzegette, hogy Donald Tusk volt miniszterelnököt, az Európai Tanács elnökét a politikusok büntetőügyeiben döntő állambíróság elé lehetne állítani a szmolenszki katasztrófa kezelése miatt.
A Beata Szydlo vezette új varsói kormány által meghirdetett, a „IV. Köztársaság újraépítéséhez vezető átfogó reformok" közé tartozhat majd a nyugdíjkorhatár leszállítása, vagy a gyerekek után járó havi 500 zloty (körülbelül 35 ezer forint) juttatás bevezetése. Tervezik a nemzetközi felmérések szerint sikeres oktatási rendszer szétverését is. Költségvetési módosítást is terveznek, jóllehet, erre a közgazdászok szerint nincs szükség.
Mindez már a választóknak sem tetszik. Az alkotmánybíróság körüli ügyek hatására a társadalomnak immár 55 százaléka aggódik a demokráciát fenyegető veszély miatt, és csak 35 százalék vélte úgy, hogy nincs ilyen fenyegetés – derül ki abból a felmérésből, amit a Rzeczpospolita konzervatív napilap számára készített az IBRIS közvélemény-kutató.
 |
| Jaroslaw Flis |
A lengyel ellenzék az Orbán-példára figyelmeztet és arra, hogy Magyarországnál háromszor nagyobb, európai szinten is jelentős katonai-gazdasági hatalomról van szó. A nyugati politikusok még alig szólaltak meg, de a média már riadót fúj. A Berliner Zeitung szerint a lengyel és a magyar rezsim nagyobb veszélyt jelent Európára, mint az Iszlám Állam terroristái. A lengyel elemzők ugyanakkor nem hisznek egy orbáni fordulatban. A magyarországi állapotokkal ellentétben a lengyel ellenzék nem hever romokban – csak múló vezetési válságban van. A PiS, szól az optimista megközelítés, véletlenek sorozata miatt szerzett abszolút többséget.
Jaroslaw Flis, a krakkói Jagelló Egyetem oktatója, politikai elemző azt mondta, hogy a PiS nem számol a közigazgatási apparátus, a bírói kar vagy a pedagógusok ellenállásával. Szerinte Kaczynskinak nincs elég ereje, Orbánhoz hasonlóan, törvényekkel bebetonozni magát a hatalomba. Ezért feltételezi, hogy Kaczynski radikális jobboldali irányba fordítja pártját. Ezzel azonban – állítja Flis – csak veszíthet a középosztályosodó lengyel társadalomban. Ha kudarc esetén újra át akarná szervezni a hatalmat, akkor megszabadulnak tőle: lecserélik a fiatalabb politikusok.
