Februárban a Guardianben megjelent véleménycikkében Vlagyimir Putyin orosz elnököt támadta, akinek szerinte az a célja, hogy a szíriai polgárháború elmélyítésével még több menekült érkezzen Európába, ezzel is destabilizálva az uniót. Soros szerint ezért is bombázták orosz gépek a Szíria déli részén élő civileket, akik aztán így kénytelenek voltak Jordániába és Libanonba menekülni. Az utóbbi időben átlagosan havonta egy cikket szentel a témának, legutóbbi anyaga április 10-én jelent meg.
● Hol lobbizik ezekkel a nézeteivel?
Soros nem csinál titkot abból, hogy mi fontos neki: cikkek és könyvek sorában fejti ki nézeteit a világ kérdéseiről. Manapság ez egyre gyakrabban a menekültválság, ami egyszerűen azért fontos neki, mert maga is elhagyta hazáját 17 éves korában. Lobbierejét neve és az általa támogatott civil szervezetek adják. Folyamatosan találkozik a legfontosabbakkal, idén januárban is ott volt például a davosi világgazdasági fórumon, ahol interjúk sorát adta, és államfőkkel találkozott.
● Soros tényleg a washingtoni Habony Árpád?
Soros elkötelezett támogatója az amerikai Demokrata Pártnak, politikai céljai között elsődleges a demokraták hatalomra segítése. Amerikai politikára egyébként csak a kétezres évek óta áldoz, feltehetően George W. Bush elnöksége idején merült fel benne, hogy szükség lehet a támogatására. A milliárdosok többsége a republikánusokat pénzeli, emiatt Soros valamennyire „kilóg a sorból”, és feltehetően meg is becsülik. Egy kampány drága mulatság, így feltételezhető, hogy ha Soros manapság beszélni akar Bill vagy Hillary Clintonnal, akkor nagyon hamar visszahívják. Ám az, hogy felveszik neki a telefont, messze nem jelenti azt, hogy utasításokat adhat a támogatott politikusoknak. Washingtoni forrásunk szerint felesleges konspirációt sejteni mindezek mögött, hiszen Soros az egyik legszókimondóbb közszereplő, nem titokban cselekszik. Pontosan lehet tudni, mit gondol és mire költ pénzt.
|
Soros az általa alapított budapesti egyetemen, a CEU-n gratulál egy végzős hallgatónak
Beliczay László / MTI |
● És Soros minden fronton támadja Orbánékat?
Orbán sokkal többször emlegeti Sorost, mint Soros Orbánt. Az elmúlt egy évben Soros leginkább Orbán vádjaira reagált, ám a januárban Gregor Peter Schmitznek adott interjúban élesen bírálta a miniszterelnököt, amiért célja, hogy egyoldalúan a nemzeti határt védje a menedékkérőkkel szemben. Úgy fogalmazott, Orbán az egész uniót veszélyezteti, mert a nemzeti határok lezárásával tartaná kint a veszélyeztetett helyzetben lévőket, ami lehetetlenné tenné a szervezett, rendezett menekültpolitikát. Putyinhoz hasonlítja Orbánt, mert Soros szerint a magyar miniszterelnök azokat az értékeket és alapelveket támadja, amelyek alapján az Európai Unió létrejött. Soros szerint Orbán és Putyin is arra törekszik, hogy „visszafordítsa a nemzetek feletti együttműködésre és szolidaritásra alapuló európai rendszer fejlődését, amelynek a háború utáni évtizedek európai békéje és prosperitása köszönhető”. Egy washingtoni forrásunk úgy fogalmazott: Soros valóban része a világméretű harcnak, ami a nemzetállamok, illetve azok integrációjának hívei között zajlik.
● Hol rettegnek még Soros Györgytől?
Putyin Oroszország fő külföldi ellenségei közé sorolja Sorost. Az orosz állami média szerint a filantróp milliárdos – az amerikai kormánnyal szövetkezve – finanszírozta a Panama Papers néven elhíresült offshore-leleplezést, hogy azzal feketítse be az orosz államfőt. Számos posztszovjet államhoz hasonlóan Azerbajdzsánban is az a hivatalos kormányálláspont, hogy a Soros-alapítványok az országban azon civil szervezetek legjelentősebb támogatói, amelyek Ilham Aliyev elnök „megdöntésén” dolgoznak.
|
Makacsul támogatja az általa fontosnak tartott témákat
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
● Tényleg, a magyar kormány szerint a Soros markában lévő Egyesült Államok eddig hány szíriai menekültet fogadott be?
Barack Obama tavaly őszi ígérete szerint az Egyesült Államok az idei pénzügyi év végéig, azaz október 1-jéig tízezer szíriai menekültet fogad be. A folyamat lassan halad, április 1-jéig kevesebb mint 1300 szíriai menekült érkezett meg az országba. Az ENSZ közel ötmillió szíriai menekültet regisztrált eddig.
● Mégis kicsoda Soros György?
Schwartz György néven született 1930-ban, budapesti zsidó családban. Tizenhét éves volt, amikor Londonba távozott, ahol leérettségizett és diplomát szerzett. 1956-ban költözött az Egyesült Államokba, ahol befektetési alapok kezeléséből és spekulációból gazdagodott meg. Ő az, „aki bedöntötte az angol fontot”. A Forbes magazin legfrissebb listája szerint Soros a világ 23. leggazdagabb embere, vagyonát 24,9 milliárd dollárra becsüli a magazin. 1979 és 2015 között becslések szerint 11 milliárd dollárt költött jótékony célokra, köztük a kelet-európai rendszerváltások támogatására. Sokan kritizálják amiatt, hogy van benne egy „világmegváltó” szellem, makacsul támogatja az általa fontosnak tartott témákat.
Jó hírünket vitte Amerikába
Természetes, hogy Soros és a Clinton házaspár beszélget, de az szamárság, hogy Soros mondaná meg nekik, hogy mit gondoljanak Magyarországról – mondta lapunknak Simonyi András. A washingtoni Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának igazgatója szerint kevés magyar van, akit olyan jól ismernek Amerikában, mint Sorost, és rajta keresztül azt a képet kapják: hazánkban okos emberek teremnek.
Simonyi hangsúlyozza, hogy Soros pénzügyi tevékenységével nem ért egyet, ám ha széles körben elterjed, hogy a magyar kormány támadja Sorost, az rosszat tesz majd az országról kialakított képnek, ezért „jó lenne, ha végre vége lenne”. Persze Sorosnak az Egyesült Államokban is sok a kritikusa, hiszen markáns liberális álláspontot képvisel, és ez nem mindenkinek szimpatikus. De milliárdos támogatók az amerikai politika mindkét oldalán vannak. A Koch testvérek a jobboldalon ugyanolyan befolyásosak, mint Soros a demokratáknál, de Simonyi szerint nem ez fogja eldönteni az elnökválasztást és a többi megméretést. (K. A.)
Az összeállítást készítette: Kőműves Anita, Veres Dóra, Dési András
