A sajtószabadság magyarországi helyzete ékes példája, hogy az Európai Uniónak nagyon kevés eszköze van arra, hogy számon kérje a tagállamokon az EU Alapjogi Chartájának megsértését – állapítja meg az újságírók és a sajtó biztonságáért küzdő amerikai szervezet, a Committee to Protect Journalists (CPJ) Brüsszelben bemutatott jelentése.
A New York-i székhelyű CPJ sötét képet fest a sajtószabadság helyzetéről az Európai Unióban. Jean-Paul Marthoz, a jelentés szerzője elmondta, a szervezet „aggodalommal figyeli, hogy az európai országokban, amelyeket hagyományosan a helyes demokratikus gyakorlatok miatt tartanak példaértékűnek, egyre gyakrabban sértik meg a sajtószabadságot, és az unió is rendre elmulasztja, hogy határozott intézkedésekkel védje meg az újságírók jogait”. A CPJ szerint Brüsszelnek „erkölcsi kötelessége” megvédeni a sajtószabadságot és számon kérni ennek az alapjognak a védelmét a tagállamokon.
A jelentés szerint az uniós országokban a kormányok, a szélsőséges csoportok és a korlátozó jellegű médiatörvények jelentik a legnagyobb veszélyt a sajtószabadságra. „Egyes országokban a terrorizmusellenes erőfeszítések ürügyül szolgálnak széles körű titkos megfigyelésekre, amelyekkel az online újságírást cenzúrázzák, és fenyegetik az újságírói források titkosságát” – írja a CPJ jelentése.
A szervezet szerint a sajtószabadság romló magyarországi helyzete jól jelzi, hogy az EU mennyire nincs felvértezve arra, hogy megrója azokat az országokat, amelyek nem tartják be a kötelezettségeiket. „Magyarország egyre gyorsabb visszaesést mutat az újságírók akadálytalan munkáját biztosító alapvető jogok tiszteletben tartásának területén. Ezt legutóbb akkor láthattuk, amikor szembeszállva az EU nyilvánvaló értékeivel, korlátozták a menekültválságról tudósító újságírók munkáját” – idézi a szervezet közleménye Kati Martont, a CPJ vezetőségi tagját, korábbi elnökét.
