galéria megtekintése

Ólommal mérgezték az elfelejtett várost

3 komment


Kőműves Anita

Lee-Ann Walters 2014 nyarán vette észre, hogy valami furcsa történik családjával. Gyerekei fürdés után kiütésesek lettek, a legkisebb megállt a fejlődésben és nehezen beszélt. A michigani Flint városában élő családnak hullani kezdett a haja, a férj testén sebes kelések jelentek meg. Hamar eszébe jutott, hogy a tüneteknek köze lehet ahhoz, hogy pár héttel korábban furcsa lett a csapból folyó víz színe és íze, néha sárga volt. Megvizsgáltatta a vizet, s kiderült: abban a megengedett határértéknél sokkal több vas és ólom van.

Mint a harmadik világban. Palackos vizet osztanak Flintben
Mint a harmadik világban. Palackos vizet osztanak Flintben
Rebecca Cook / Reuters

Ám hiába ment el Lee-Ann a laboreredményekkel a környezetvédelmi hatósághoz, azok nem foglalkoztak vele. Sőt, manipulált vizsgálatok segítségével próbálták bizonyítani, hogy Flint vize igenis iható. Másfél év, valamint a hatóságokkal kitartóan harcoló lakosok, kutatók és egy helyi orvos kellett ahhoz, hogy Michi­gan kormányzója vészhelyzetet hirdessen és januárban elismerje: Flint vize a 102 ezer lakosú város egyes részein olyan szennyezett, hogy az veszélyes hulladéknak minősül. A huzavona alatt azonban több ezer gyermek szenvedett visszafordíthatatlan károsodást az ólommal mérgezett víztől. Gyermekeknél a vérbe került nagy mennyiségű ólom fejlődési rendellenességet, csökkent intelligenciahányadost és viselkedési zavarokat is okozhat.

 

Az amerikai sajtó szerint a flinti tragédiának történelmi és szocio­lógiai okai vannak. A Detroit mellett fekvő város az ötvenes-hatvanas években az autóipar virágzása idején élte fénykorát. Ám az autógyárak összeomlásával Flint, mint hasonló tragédiát átélt város, elveszítette lakosságának felét. Mára nem maradt más, mint elhagyott házak sora, bűnözés és rengeteg adósság. A lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, 56 százaléka fekete. A The Daily Beast szerint aki maradt, csak azért tette, mert nem volt pénze elköltözni.

A 2010-ben kormányzóvá választott republikánus Rick Snyder átfogó takarékosságot ígért. A spórolás jegyében az adósságban úszó Flint választott képviselőitől elvette a hatalmat, s „válságmenedzsert" nevezett ki. Ezek a vezetők gyors egymásutánban váltották egymást, ám azt végigvitték, hogy – egy 8,5 millió dolláros megtakarítást megcélozva – nem fizetnek többé a vízért Detroitnak, hanem saját vezetéket építenek ki a Huron-tóhoz. Az átmeneti időszakban az ipari korszak óta erősen szennyezett Flint folyóból nyerték a vizet. A várost 2014 áprilisában kezdték innen ellátni.

A városvezetés tudta, hogy a folyó vizét kezelni kellene egy olyan anyaggal, amely megakadályozza a vízvezetékrendszer csöveinek korrózióját. Ám mivel ez napi 100 dollárba került volna, nem tették meg. A Flint folyó vize viszont elkezdte a csövekből kioldani a vasat és az ólmot, a két anyag sárgára színezte, s mérgezővé tette a vizet. Akár több milliárd dollárba is kerülhet a kár elhárítása. Ma már az elnökválasztási kampány egyik témája Flint, ahová Hillary Clinton egykori külügyminiszter, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa is ellátogatott.

A The Washington Post szerint a város annak a hibás szemléletnek lett az áldozata, amely mindent a költségcsökkentésnek rendel alá. Meg annak, hogy a szegény, adósságokkal küzdő települések élére a kormányzók kinevezhetnek válságmenedzsert. Itt mindig ugyanaz a képlet: a szegény, fekete vagy latino lakosság választott vezetőitől megvonják a hatalmat, és odaadják a kormányzó által (nem demokratikusan) delegált, az üzleti szférából érkező fehér menedzsernek. A sajtó szerint Flint mérgezett vizének ügyét nem söpörhették volna több mint egy évig a szőnyeg alá, ha nem lenne szegény, fekete, pusztuló város. Amit más hasonló településsel egyetemben egyszerűen „elfelejtettek".

Moore rasszista bűnt emleget

Amit Flinttel, a szülővárosommal tettek, az rasszista bűn – fakadt ki a Time magazinban írt cik­kében Michael Moore. Az Oscar-díjas dokumentumfilmes szerint az ólommérgezés felelősei megérdemelnék, hogy igyanak a Flint vizéből. Moore 1989-es filmje, a Roger és én arról szól, hogy a General Motors miként tette tönkre Flintet és a várost felépítő középosztályt a termelés áthelyezésével-kiszervezésével. (D. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető