Volt, ahol még a népszerű „nagy nevek" sem tudtak segíteni a demokratákon: Arkansasban például Bill Clinton egykori elnök kampányolt Mark Pryor szenátor mellett, mégis kikapott republikánus kihívójától. Tom Cotton ráadásul még csak 37 éves, és két éve sem ül a képviselőházban. A Harvardon jogi diplomát szerzett iraki veteránt máris a republikánusok új fenegyerekeként emlegetik.
A republikánusok szerint a választók ezzel azt fejezték ki, hogy elegük van Barack Obama elnökségéből, és más irányba kell fordítani az országot.
„Ez egy üzenet az amerikai emberektől, amely arról szól, hogy aggódnak az ország sorsáért, és nem bíznak a jelenlegi kormány szakértelmében" – idézte Rob Portman ohiói szenátort a The New York Times. Szerinte az emberek arra szavaztak: végre legyen vége a kongresszus bénultságának, és a törvényhozás ismét azért dolgozzon, hogy megkönnyítse az amerikai családok életét. „Erre az üzenetre mindkét pártnak oda kell figyelnie" – mondta.
Az elnök valóban népszerűtlen, csupán a választók 42 százaléka gondolja úgy, hogy jól végzi a munkáját. A politikai elemzők szerint Obamát és pártját azért büntették meg a választók, mert a gazdaság élénkülése ellenére sem javul a szegények és a középosztály helyzete, és általános elkeseredettség lett úrrá a választókon.
A választások előtt azonban maga Obama próbálta azzal magyarázni a helyzetet egy rádióinterjúban, hogy Dwight D. Eisenhower elnöksége, azaz nagyjából hatvan éve nem volt ennyire a demokraták ellen a „választási földrajz". Minden második évben a szenátorok egyharmadát választják, és idén a legtöbb állam, ahol választásokat tartottak, a republikánusok felé húzott.
Ráadásul a részvétel is alacsony, 40 százalék körüli, amikor elnökre nem kell szavazni (azaz minden második páros évben, mint most is). Ilyenkor pedig a demokraták szavazói maradnak jellemzően otthon, azaz nagyrészt a fiatalok, a nők és a kisebbségek.
Azt mindkét párt tudja, hogy változtatnia kell a működésén. Kedd éjjel a győzelmi mámorban úszó republikánus politikusok is többször azt nyilatkozták, hogy véget kell vetni a törvényhozás bénultságának. Az elmúlt két évben szinte semmilyen jelentős törvényt nem fogadott el a politikailag élesen megosztott törvényhozás. A republikánusoknak most sem lett 60 fős többsége a szenátusban, azaz a demokraták szavazatai nélkül nem jutnak messzire, így a két párt kénytelen lesz szóba állni egymással, ha törvényeket akar hozni.
A párbeszéd mindkét oldalnak érdeke. Obama nem akarja, hogy elnöksége utolsó két évére jelentéktelenné váljon. A CNN tegnapi hírei szerint már múlt pénteken kétpárti delegációt hívott a Fehér Házba, hogy az együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon.
Az már korábban kiszivárgott, hogy három területen próbál egyezségre jutni a két párt. Ezek pedig az adózási törvények, a külkereskedelem és a nagyszabású infrastruktúrafejlesztések, mint például út- és hídépítések. Az elnök tanácsadói az elmúlt hetekben azt nyilatkozták több lapnak is, hogy a választások után erőteljes „ellentámadás" várható. Ez újabb elnöki rendeleteket jelenthet a klímaváltozás és a bevándorlási szabályok terén.
A legnagyobb kérdés, hogy vajon a republikánusok hajlandóak lesznek-e támogatni egy bevándorlási reformot. Ha nem, Obama elnöki rendelettel könnyít majd a több mint tízmillió, megfelelő dokumentumok nélkül az Egyesült Államokban tartózkodó bevándorló helyzetén.
Ám ennek hatása lehet a 2016-os elnökválasztás eredményére is, hiszen politikai elemzők szerint a republikánusoknak nincs esélye visszavenni a Fehér Házat, ha elidegenítik maguktól a spanyol ajkú szavazókat.
