A több könyvet is jegyző aktivista szerint azonban ketten nem bírják a munkát, még legalább hat női imámot keresnek a mecsetbe amellett, hogy vannak női spirituális tanácsadóik is. – Felállítottunk egy bizottságot, amely a Mariam Mecset mögött áll. Ennek van két férfi tagja is, egyikük az alelnök. Ebből is látszik, hogy nem egyszerűen egy feminista projektről van szó, hanem az iszlám haladó értelmezéséről, amely nem csak nőket érint.
A muzulmánok a második legnagyobb vallási közösséget alkotják Dániában, a bevándorlásnak köszönhetően a számuk a nyolcvanas évek óta folyamatosan nő. A 5,6 milliós dán népesség körülbelül négy százalékának vannak iszlám gyökerei, ennél valamennyivel kevesebben gyakorolják aktívan a vallásukat.
A muzulmán közösség és a dán társadalom, illetve politika viszonya ellentmondásos.
Emlékezetes, hogy 2005 szeptemberében a Jyllans-Posten című dán liberális napilap Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát jelentetett meg, ami a muzulmánok között először Dániában, majd nemzetközileg is tiltakozásokat váltott ki. Az első nagymecset 2014-ben nyílt meg Koppenhágában a konzervatív szunnita ország Katar pénzéből. A megnyitóra sem a miniszterelnök, sem a dán királyi család nem ment el.
A szíriai-finn származású Sherin Khankan 2000 óta folytat aktivista tevékenységet. A Fórum a Kritikus Muzulmánoknak elnevezésű kezdeményezés elindítója, ahol megpróbálják a modern életnek megfelelően értelmezni az iszlámot, és támogatják, hogy legyenek női muzulmán vezetők Dániában. Hozzá kötődik az Exitcirklen nevű csoport is, az első dán női önsegítő csoport, amely olyanoknak nyújt segítséget, akik mentális bántalmazás áldozatai, vagy úgy érzik, túl nagy vallási kontroll alatt vannak.
Az angolszász médiában megjelent hírek ellenére
a mecset helye nem titok.
– Ez egy félreértés. A mecset tehát a pénteki ima idején egyelőre nincs nyitva, máskor viszont már igen. Ilyenek például az esküvői szertartások, a meditációk, oktatás. Ugyanis tanítással is foglalkozunk, oktatunk iszlám filozófiát, arab nyelvet. Amúgy sem fenyegettek meg minket. Alapvetően pozitív véleményeket kaptunk. Persze voltak negatív visszajelzések is, moralizáló, kioktató hangnemben – meséli. Az induló mecset egyik fő kritizálója egyébként Waseem Hussein imám volt, a Dán Iszlám Központ (DIC) vezetője. Szerinte semmi szükség "női mecsetre", nyilatkozta a dán Politiken napilapnak, és kijelentette, hogy teológiailag sem helyes Khankanék érvelése. "Most akkor csináljunk mecsetet férfiaknak? Hatalmas felháborodást keltene a dán társdalomban."
A négygyermekes imám szerint azonban nagyon fontos, hogy a muzulmán nők is lehetőséget kapjanak arra, hogy beszéljenek az iszlámról, megoszthassák a nézeteiket. – Van igény a nők által vezetett mecsetre. Azt is éreztük, hogy szükség van a Korán szúfi interpretációjára, a spirituális útmutatásra. Együtt akarunk működni minden muzulmán közösséggel, egy platformot akarunk teremteni, ahol megoszthatjuk az elképzeléseinket.
Nem más muzulmán csoportokat szeretnénk provokálni, hanem a patriarchális struktúrán szeretnénk változtatni.
Meg akarjuk teremteni a modern, spirituális, progresszív iszlámot. A női imám nem új dolog, ennek hagyománya van, ha valaki figyelmesen elolvassa a Koránt, kiderül, hogy ez természetes jelenség és egyre terjed – mondta, és hozzátette, felvették már a kapcsolatot másokkal, és egy konferenciát is szeretnének szervezni. Ismernek női imámokat Kínában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Nagy-Britanniában, Németországban, Marokkóban.
A szélsőséges és bevándorlásellenes Dán Néppárt egyre népszerűbb. Khankan szerint általános tendencia Európában, hogy a szélsőséges nézetek elfogadottá válnak. – Az iszlamofóbia jelenti a legnagyobb kihívást, és ez a tudatlanság következménye. 2001. szeptember 11. után az iszlámról való beszéd fenyegető jelleget öltött, a vita az érzelmekre és nem racionális érvelésre alapozódik. A másik nagy kihívás a patriarchális felfogás.
Ha változást akarunk elérni, azt nagyon lassan kell csinálnunk, nagy érzékenységgel.
Együttműködésre és egyensúlyra van szükség, nem provokálni akarjuk a többi muzulmán közösséget. Ha felégetünk magunk mögött minden hidat, akkor nem tudunk változást elérni.
