galéria megtekintése

Nincs több hitel az orosz energiaóriásoknak

4 komment

NOL

Pénteken lépnek életbe az Európai Unió újabb, Moszkva elleni szankciói. Diplomáciai források szerint a közösség több vezetője csütörtökön telefonon állapodott meg ebben.

Herman Von Rompuy, az Európai Bizottság állandó elnöke azonban sietett közölni, hogy szeptember végén Brüsszel megvizsgálja, miként valósul meg az ukrajnai béketerv, és ha kedvező fejleményeket látnak, módosíthatják, felfüggeszthetik vagy akár el is törölhetik a korlátozásokat.

Igor Szecin Rosznyeft vezérigazgató Vlagyimir Putyin elnökre várva Szevasztopolban, a két hóónappal korábban annektált Krím nagyvárosában
Igor Szecin Rosznyeft vezérigazgató Vlagyimir Putyin elnökre várva Szevasztopolban, a két hóónappal korábban annektált Krím nagyvárosában
Maxim Shemetov / Reuters

A tervezett gazdasági büntetőintézkedésekről egyelőre nincsenek pontos adatok. Annyi már kiszivárgott, hogy egyebek közt eltiltanák az európai hitelfelvételi lehetőségektől a nagy, orosz állami tulajdonú olajtársaságokat. Ez sújtaná a finanszírozási gondokkal küszködő Rosznyeftyet, amely alig egy hónapja 42 milliárd dolláros állami kölcsönért folyamodott, a csővezetékeket üzemeltető Transznyeftyet és a Gazprom olajipari vállalatát, a Gazprom Nyeftyet is.

Amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a Reuters azt írta, hogy fontolgatják a nagy nyugati energetikai vállalatok, így a BP és az Exxon oroszországi együttműködési programjainak befagyasztását is. Ezek többnyire a nehezen hozzáférhető, sarkvidéki vagy mélytengeri készletek kitermelésére vonatkozik. Az ilyen munkálatokhoz szükséges technológiával ugyanis csak néhány világcég rendelkezik. Az Exxon például 2011-ben 3,2 milliárd dolláros szerződést írt alá a Rosznyefttyel az északi sarkvidéki készletek kiaknázásáról. Szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy ezek az intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha összehangolják őket az uniós államok és az ugyancsak újabb szankciós kör bevezetésére készülő Egyesült Államok energetikai társaságai.

 

Ugyancsak szó van az orosz hadiipart érintő tilalmakról, valamint a kettős rendeltetésű, vagyis polgári és katonai célra egyaránt használható termékek szállításának szigorúbb korlátozásáról. Újabb nevekkel bővülhet azoknak az ukrajnai válságért felelősnek tartott orosz állampolgároknak a listája is, akik nem utazhatnak be az EU területére, az ottani vagyonukat pedig befagyasztják.

A friss uniós szankciókat – bár több tagállam is ellenezte őket – még a múlt pénteken egyeztették, a bevezetésüket azonban az időközben megszületett ukrajnai tűzszünet miatt elhalasztották. Most Berlin szorgalmazta az életbe léptetésüket, alighanem azért, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra. Ez már csak azért is szükséges lehet, mert – bár Petro Porosenko elnök azt mondta, hogy többségüket kivonták Ukrajnából – a NATO szerint mintegy ezer orosz katona még mindig az országban van.

Moszkva barátságtalan lépésnek tekinti az újabb szankciókat, és a nyugati rendelkezésekkel összemérhető választ ad rájuk – mondta Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő, aki – a hivatalos álláspontot megismételve – csütörtökön újfent azt állította, hogy nem telepítettek orosz haderőt Ukrajnába, hanem csak önkéntesek vettek részt a harcokban.

Dmitrij Medvegyev kormányfő néhány napja „aszimetrikus" reakciót ígért, és azzal fenyegetőzött, hogy lezárhatják a nyugati utasszállító repülőgépek előtt az orosz légtéren át vezető tranzitfolyosókat. A Kreml egyik tanácsadója, Andrej Belouszov azonban most ennél enyhébb ellenlépéseket helyezett kilátásba. Korlátozhatják számos könnyűipari termék, például bizonyos textiláruk, és az autók – főleg a használt járművek – importjárt – idézte szavait a RIA Novosztyi hírügynökség.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.