Szakértők szerint a hat évvel ezelőttihez képest sokkal nagyobb az esély a megegyezésre, ám továbbra is sok a nézeteltérés. A hosszú tengerparttal rendelkező, alacsonyan fekvő, illetve sivatagos, szegény országok már a céllal sem értenek egyet, szerintük 1,5 Celsius-fokos emelkedésnél többet nem lehet elfogadni. A fejlődő országok szerint a gazdag államoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a feladatokból: mind a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséből, mind a megújuló energiákra való áttérés költségeiből. Utóbbiak vezéralakja Narendra Módi indiai miniszterelnök, aki szerint hazájának ugyanolyan joga van a szénalapú iparral megalapozni gazdagságát, mint ahogyan Európának és az Egyesült Államoknak volt az elmúlt évszázadokban.
|
Az Eiffel-torony kivilágítása a konferencia előestéjén. Nagy esély, nyitott kérdések
Yoan Valat / MTI/EPA |
Barack Obama amerikai elnök azonban a Reuters szerint közölte: mára bebizonyosodott, hogy a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés nem zárja ki egymást – utóbbival még Putyin is egyetértett. Obama elismerte, az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, s ennek megfelelően az USA hajlandó jelentős részt vállalni a klímaváltozás elleni harcban.
A koppenhágai csúcshoz képest jelentős változás, hogy tavaly az üvegházhatású gázok két legnagyobb kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok elnöke megegyeztek egymással arról, hogy közösen dolgoznak a klímaváltozás ellen, sőt, Peking hajlandó elkezdeni visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást.
A bőrünkön érezzük
Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk”. A magyar államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit.
Obama számára a klímaváltozás elleni harc most, elnöksége utolsó évében különösen fontos, hiszen politikai örökségének jelentős eleme lehet, ha sikerül tető alá hozni egy megállapodást. Igaz, ennek még a formájáról sincs megállapodás, hiszen Washington nem akar kötelező erejű nemzetközi szerződést, az ugyanis azonnal elbukna a republikánus többségű kongresszusban. Inkább azt szeretnék, hogy minden állam tegyen olyan mértékű felajánlást, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a hőmérséklet emelkedése. Angela Merkel német kancellár viszont ragaszkodik ahhoz, hogy kötelező érvényű szerződés szülessen.
|
Az amerikai elnök kézfogása Módival a vendéglátó, Francois Hollande francia elnök vigyázó szemei alatt. Gatesnek (jobbra a háttérben) sikerült megnyernie a politikát is a tízmilliárdos kezdeményezéshez
Kevin Lamarque / Reuters |
Párizsba elmentek a világ leggazdagabb vállalkozói és befektetői is. Ők a Microsoft-alapító Bill Gates vezetésével egy olyan kezdeményezést indítanak útjára, amely tőkét biztosít a kockázatos, de a megújuló energiák piacát akár gyökeresen megújító technológiák fejlesztésére. A 28 magánbefektetőt tömörítő csoportban ott van Mark Zuckerberg Facebook-vezér, Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa és Ratan Tata, az elsősorban autóiról ismert indiai óriáscég vezetője is. A kezdeményezésbe beszállnak a politikusok is: 17 állam- és kormányfő, köztük az amerikai és a francia elnök megállapodott abban, hogy a következő öt évben megduplázzák a klímaügyi kutatás-fejlesztésre eddig költött tízmilliárd dollárt.
