Hamid nejlonszállal összevarrta a száját, félmeztelenre vetkőzött, éhségsztrájkot hirdetett, és dacosan leült a görög–macedón határon felsorakozott készenléti rendőrök sorfala elé. A Reuters kérdésére a 34 éves iráni elektromérnök korábban elmondta: neki mindegy, hová megy, csak szabad ország legyen. „Nem mehetek haza, ott felakasztanak”, mondta.
A hét vége óta tartanak a tiltakozások a macedón–görög határon, ám kedden folyamodott először migránsok egy csoportja ahhoz, hogy szájuk összevarrásával sokkolja a közvéleményt. Korábban elállták a Macedóniát Görögországgal összekötő vasútvonalat is. Az ellen tiltakoztak ezzel, hogy csütörtök óta nem engedik őket tovább Nyugat-Európa felé a hatóságok. Az egyre hidegebb időben több mint ezren rekedtek a két ország határán, ami az ENSZ szerint humanitárius válsággal fenyeget.
 |
| Nem akarnak visszafordulni Stoyan Nenov / Reuters |
A „dominót” Szlovénia indította el csütörtökön, amikor bejelentette, hogy ezentúl csak a háború sújtotta országokból érkezőket fogadja be. A szírek, afgánok és irakiak jöhetnek, ám mindenki mást gazdasági migránsnak minősítenek és visszafordítanak. A döntés nagyon gyorsan „végigfutott” a menekültek útvonalaként szolgáló balkáni országokon – Szerbián, Horvátországon és Macedónián. Emiatt marokkóiak, irániak, pakisztániak és bangladesiek tömegei torlódtak fel a görög–macedón határon.
Szakértők és emberi jogi szervezetek is jelezték: jogi szempontból képtelenség, hogy származási ország alapján szelektálnak az országok a migránsok között. Minden egyes menekültstátus iránti kérvényt egyenként kell elbírálni, hiszen lehetséges, hogy valaki olyan országból érkezik, ahol nincs háború, ám üldözött etnikai vagy vallási kisebbség tagja, így mégis védelmet kap. „A nemzetközi jog nem ismer olyat, hogy egy egész országot gazdasági migránssá nyilvánít valaki. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy megszegjük az emberi jogi és a menekültekre vonatkozó törvényeket” – idézi a Reuters Rados Djurovicsot, egy belgrádi székhelyű, menekültek védelmével foglalkozó 
