galéria megtekintése

Nem a bőkezűségünkről vagyunk híresek

0 komment

Halmai Katalin

Még nem született meg az európai Bill Gates, az európaiak nem adakoznak annyit, mint az amerikaiak, de az öreg kontinensen is terjednek az adománygyűjtés új formái. Sorra alakulnak a közhasznú alapítványok, amelyek rengeteg pénzt költenek jótékony célokra.

A Studio Brussel nevű flamand rádióállomás immár tíz éve szervezi és népszerűsíti a Music for Life (Zene az életért) nevű jótékonysági akcióhetet Belgium holland nyelvű tartományában. A karácsony előtti hétre időzített eseménysorozat idei fő attrakciója a jótékonysági futás, a Warmathon, amelyben Flandria öt tartományi fővárosa küzd meg az első helyért: az győz közülük, amelyiknek a lakói a legtöbb kilométert teszik meg adott idő alatt, és ahol a legtöbb nevezési díjat szedik be. A Music for Life tavalyi bevétele közel 2,73 millió euró volt.

Belgiumban évente 600 millió ­euró gyűlik össze jótékony célokra, annyi, mintha minden lakos 50 ­eurót adományozna. Az Európai Unió két legnagyvonalúbb tagállamában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez az összeg fejenként 150, illetve 90 euró. A World Giving Index, vagyis a világ országait az önzetlen segítségnyújtás, az adományozási hajlandóság és az önkéntes munka alapján rangsoroló lista első húsz helyén öt uniós tagállamot találni: a két fentebb említett országon kívül Írországot, Máltát és Németországot. Belgium csak a 48. a sorban, míg Magyarország a 124. a 145-ös listán. (A kimutatás még az európai menekültválság előtt készült.)

 

Kérdés persze, hogy ­érdemes-e összevetni az egyes országok teljesítményét, annyira eltérő hagyományú és fejlettségű társadalmakról van szó. Az Egyesült Királyság nem véletlenül az első számú donor Európában. Az angolszász kultúrában a jótékonykodás társadalmi elismerést hozó tett, nem magánügy, mint például Franciaországban. Az adománygyűjtésnek több száz éves múltja és jól kiépített, szervezett hálózata van. Új formái, mint a közösségi finanszírozás (crowdfunding), egyre népszerűbbek másutt is.

Európa a maga 22,4 milliárd ­eurós magánadományaival eltörpül az Egyesült Államok mellett, amelynek lakói éppen tízszer ennyit, vagyis 224 milliárdot adnak emberbaráti célokra. A vén kontinensen kevés a Bill Gateshez, a Microsoft alapítójához mérhető adakozó. A gazdagok, a tehetősek nem tiszteletet, hanem még mindig gyanút keltenek. Néhányuk azért elnyerte a közvélemény rokonszenvét. Például Diego de la Valle, az olasz Tod's divatcég elnöke, aki 25 millió eurót adományozott a római Colosseum oszlopainak restaurálására.

Egy tíz európai országra kiterjedő felmérés szerint a belgák, a németek és a svájciak inkább nemzetközi humanitárius célokra adakoznak. A franciák és a spanyolok a szegények és az elesettek megsegítésére költenek. A hollandok és a britek elsősorban az egyházukat támogatják. Lengyelországban a lakosság egyre nagyobb hányada ajánlja fel adójának egy százalékát a közjó érdeké­ben tevékenykedő szervezeteknek, és saját bevallása szerint 70 százaléka adakozik, ami az egyik legmagasabb arány Európában. A jóval gazdagabb Olaszországban vagy Spanyolországban kevesebben nyúlnak a zsebükbe valamely emberbaráti cél érdekében. Hollandiában és Svédországban a lakosságnak majdnem a fele vállal önkéntes munkát.

Az utóbbi két-három évtizedben megsokszorozódott a közhasznú alapítványok száma. A statisztikák 22 európai országban 141 ezer ilyen nonprofit szervezetet tartanak nyilván, amelyek együttes kiadásai elérik az 56 milliárd eurót. E téren Magyarország is jól teljesít, azon kevés uniós tagállamok közé tartozik, ahol a közhasznú alapítványok száma meghaladja a tízezret.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.