galéria megtekintése

„A kormány az ország jövőjét is kockáztatja”

4 komment


M. László Ferenc

Még a téli szünet előtti napokban is borzolta a szülők és tanárok kedélyét a kormány. A múlt héten jelent meg a kabinet honlapján egy tervezet, mely szerint a jövőben már nem lenne ingyenes az énekkari foglalkozás, az iskolai sport- és szakkörökön való részvétel.

A közösségi oldalakon futótűzként terjedő hírt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kétségbeesetten igyekezett helyre tenni. A tárca azt hangsúlyozta: azzal, hogy a rendeletből kikerülnek az ingyenességről szóló a passzusok, még nem kell fizetnie a szülőknek, továbbra is garantált az állami támogatás.

A rendeletmódosítás miatti aggodalom érthető: a szülőknek egyre mélyebbre kell nyúlniuk a pénztárcájukba, ha azt szeretnék, hogy gyerekeik színvonalas oktatásban részesüljenek. Egy ősszel közölt felmérés szerint egy általános iskolás gyerek esetében 5553 órát finanszíroz az állam 8 év alatt, miközben az OECD-átlag 7570 óra. Ha a főbb számok mögé nézünk, akkor még lesújtóbb a helyzet: a magyar állam a pénz közel 40 százalékát olyan órákra költi, melyekre alig van szüksége a tanulóknak, miközben a fő tantárgyakból – írás-olvasás, matematika, idegen nyelvek – a magyar diákok továbbra is rosszul teljesítenek.

Idén szeptembertől már valamennyi évfolyamon kötelező a napi torna
Idén szeptembertől már valamennyi évfolyamon kötelező a napi torna
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

 

A helyzet a jövőben csak romlani fog. A mindennapi testnevelést idén szeptembertől tették kötelezővé az összes évfolyamon, Balog Zoltán miniszter pedig előállt a mindennapi éneklés és mesemondás ötletével is. Az iskolákra ráerőltetett új tankönyvek pedig tovább növelték a megtanulandó ismeretek mennyiségét. Mindezt úgy, hogy az oktatási államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit is elismeri: agyonterhelik a gyerekeket, „van olyan iskola, ahol a tananyag kétharmadával sem végeznek a tanév végére".

Azzal, hogy az állam keveset és ésszerűtlenül költ az oktatásra, nemcsak a szülőket bosszantja, hanem az ország jövőjét is kockáztatja. Hiszen a szegényebb családok nem tudják a piacról megvásárolni az angolórákat és a matek korrepetációt, így még jobban lemaradnak. Erre figyelmeztetett az első Orbán-kormány oktatási minisztere, Pokorni Zoltán is egy novemberi interjújában: „az évi ezermilliárd forint, amit a közoktatásra költünk, nem javítja a helyzetet, hanem jobb esetben is csak konzerválja, rosszabb esetben még növeli is az egyenlőtlenségeket". Úgy tűnik, ez nincs a szakoktatást a gimnáziumi képzés rovására erőltető kormány ellenére. Ám az nem segít, ha a szegényebb és rosszul képzett diákokat szakiskolákban kényszerítik. Ahogy Mártonfi György oktatási szakértő fogalmazott: „nem szakiskolásból, hanem jól képzett, nyelveket beszélő minőségi szakmunkásból van kevés".

Nemcsak a szülőknek, 2015-ben a tanároknak bőven volt okuk panaszra. Bevezették a fizetésemeléssel járó életpályamodellt, de a feljebb lépéshez a pedagógusoknak rengeteg papírt kellett kitölteniük, és többletmunkát kell vállalniuk. Közben a szakmai szervezetek tiltakozása közepette elfogadták a tanárok öltözködésére is kitérő etikai kódexet. Az iskolákban pedig létrejöttek az önértékelő csoportok, így a tanárok már egymást is bizalmatlanul méregetik.

Eközben a vízfejjé nőtt intézményfenntartó, a Klik állandó pénzzavarral küszködik, hiába egészíti ki év közben a büdzséjét a kormány, a tartózásai újratermelődnek. Így hol a fizetések csúszásáról számol be a média, hol arról, hogy ismét a szülők vettek krétát az iskolába.

A magyarországi oktatás problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 az oktatásban” címkére kattintva érhetnek el.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.