Nem vágynak Európába

– A rokoni kapcsolatok mindig fontosak voltak, és a bizonytalan, háborús időkben még nagyobb hangsúlyt kapnak – jegyezte meg ­Chatty. Az antropológus szerint nagyjából 15-20 százalékuk hagyta el az országot, s a szomszédos Jordániába vagy Libanonba ment rokonokhoz, ismerősökhöz. Menekülttáborok helyett inkább átmeneti sátortáborokban vészelik át a nehéz időket. Nem vágynak Európába, csak arra, hogy visszatérhessenek Szíriába.

Beduin férfi a szíriai sivatagban Ed Brambley

Volt már hasonló kivándorlásra példa. Az 1960-as években a most is kormányzó Baasz Párt elvette a törzsek földjét, erőszakkal akarta rábírni őket a letelepedésre. Sokan nem engedelmeskedtek, inkább kivándoroltak, ám az 1970-es években a néhai diktátor, Hafez al-Aszad már inkább a saját oldalára próbálta állítani őket. A beduinoknak kedvező reformokat vezetett be, jelentős politikai befolyást biztosítva nekik. A dolog bevált, a beduinok nagy része hazatért.

Az elmúlt húsz évben al-Aszad és utódja, a jelenlegi szír elnök, Bassár al-Aszad is több beduin vezetőt nevezett ki mezőgazdasági miniszterré, sokan a belügyminisztériumban kaptak helyet, mások a ­Baasz Párt regionális parancsnokságában töltöttek be jelentős szerepet. – Sokan még mindig a kormánypártot és Aszadot támogatják – jegyzi meg Chatty, hozzátéve, túlsúlyban vannak ugyanakkor az ellenzékiek. A beduin törzseknek jelentős szerepe volt a 2011 márciusában kezdődő kormányellenes demonstrációkban. A törzsi vezetők csatlakoztak a Szír Törzsi Tanácshoz is, Ammánban és Isztambulban ültek tárgyalóasztalhoz az ellenzéki Szíriai Nemzeti ­Koalíció képviselőivel.

– Helyi szinten meghatározó szerepet töltenek be a törzsi vezetők: csapatokat szerveznek a sebesültek megmentésére, és harcolnak a földjeik védelmében a Szíria nyugati részén fekvő Homsz, Hama és Idlib vagy a jordán határhoz közeli Deraa közelében – mondja Chatty. Az ellenzéki és kormánypárti beduinoknak egyetlen közös célja van: végleg leverni az Iszlám Államot.

Az antropológus szerint a beduinok számára lesz a legkönnyebb az újrakezdés a háború után: nem kell megvárniuk, míg újra kiépül az infrastruktúra és helyreáll a gazdaság. Nekik csak föld kell, ahol gazdálkodhatnak, állatot tarthatnak. ­Chatty szerint éppen ezért ők, s különösen az egyetemet végzett be­duinok tehetnek majd sokat Szíria jövőjéért, akár az új kormányban szerepet vállalva.