Navracsicson már nem segített semmi

– Jó döntést hoztunk – nyilatkozta lapunknak Petra Kammerevert német szociáldemokrata EP-képviselő (a szocialista frakció koordinátora a kulturális bizottságban). Sokan úgy érezték: az oktatás és a kultúra olyan szorosan kötődik az alapvető európai értékekhez, hogy nem ez a megfelelő tárca Navracsicsnak. Mint Kammerevert fogalmazott, ellentmondás van a magyar politikus önéletrajza és az európai értékek melletti elkötelezettség között, amely a válaszait jellemzi.

Nemcsak a magyar biztosjelölt, hanem a teljes Európai Bizottság megalakulása a vártnál rázósabbra sikeredett. Jean-Claude Juncker a hírek szerint telefonon egyeztetett a hét végén EP-frakcióvezetőkkel és magával a parlament elnökével, Martin Schulzcal. A fő cél megmenteni a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a szocialisták háttéralkuját, miszerint egymás jelöltjeit nem „golyózzák ki", hiszen ez dominóhatást váltana ki, és a teljes Európai Bizottság sorsát veszélybe sodorná.

Nem segített a volt igazságügyi és külügyminiszteren, miniszterelnök-helyettesen az sem, hogy az EP-szakbizottság pótkérdéseire adott válaszokban elhatárolódott az Orbán-kormánytól. A médiaszabályozás kapcsán például ezt írta: „A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak."

Ugyancsak tanulságos, amit a média- és igazságszolgáltatási reform kapcsán közölt az EP-képviselőkkel: „Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban."

Nem meglepő, hogy – az EP-testület kedvezőtlen véleménye ellenére – sikernek minősíti Navracsics szereplését a Fidesz európai parlamenti delegációja. Közleményük szerint a magyar jelölt „felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világosság vált". Bár elismerik, hogy „a parlamenti szakbizottság baloldali többsége" a portfolió módosítását javasolta, azt jósolják, hogy „ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik".

Ami a folytatást illeti, kedd este vélhetően a néppárti, a szocialista és a liberális EP-frakcióvezető konzultál Junckerrel és Schulzcal. Szerdán a parlamenti szakbizottságok elnökei ülnek össze, csütörtökön pedig eredményt hirdet az EP-elnökök konferenciája (az elnök és a tizennégy alelnök). A záróakkord a parlament plenáris ülésén október 22-re tervezett voksolás lesz: itt már az egész Európai Bizottságot kell majd jóváhagyni vagy leszavazni.