galéria megtekintése

Navracsicson már nem segített semmi

18 komment


Pócs Balázs

EU-biztosnak alkalmas, de kulturális és oktatási biztosnak alkalmatlan – ezt az ítéletet hozta Navracsics Tiborról az Európai Parlament kulturális szakbizottsága. Jean-Claude Juncker vagy új tárcát ad neki, vagy új jelöltet kér Orbán Viktortól.

Egyre nagyobb akadályok tornyosulnak Navracsics Tibor EU-biztossá válása előtt. A múlt szerdai európai parlamenti meghallgatása után pótkérdéseket kapott, hétfőn pedig az EP kulturális és oktatási szakbizottsága szavazott az alkalmasságáról. A szabályok szerint két kérdésről kellett voksolni: alkalmas-e a magyar jelölt EU-biztosnak (15 igen, 10 nem, 2 tartózkodás), illetve alkalmas-e a kulturális és oktatási tárca felügyeletére (12 igen, 14 nem, egy tartózkodás).

Navracsics a szerdai meghallgatáson. Az új kérdésekre sem adott elég meggyőző választ
Navracsics a szerdai meghallgatáson. Az új kérdésekre sem adott elég meggyőző választ
Yves Herman / Reuters

Mivel a parlamenti bizottság csak „félig" buktatta meg Navracsicsot, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker előtt két lehetőség áll: új portfoliót ad a Fidesz-kormány jelöltjének, vagy megkéri Orbán Viktort, hogy jelöljön valaki mást. Az elégedetlenkedés Navracsiccsal nagyobb politikai játszma része, függőben van ugyanis négy pártcsalád összesen öt biztosjelöltjének sorsa.

Pótkérdéseket kapott – a néppárti Navracsicson túl – a francia szocialista Pierre Moscovici, a cseh liberális Vera Jourová és a brit konzervatív Jonathan Hill (a brit „versenyzőnek" kedden még pótmeghallgatásra is mennie kell). A spanyol néppárti Miguel Arias Canete esetében a jogi ügyek bizottságának szakvéleményére várnak: nála az olajipari érdekeltségei miatt az összeférhetetlenség gyanúja merült fel.

 

– Jó döntést hoztunk – nyilatkozta lapunknak Petra Kammerevert német szociáldemokrata EP-képviselő (a szocialista frakció koordinátora a kulturális bizottságban). Sokan úgy érezték: az oktatás és a kultúra olyan szorosan kötődik az alapvető európai értékekhez, hogy nem ez a megfelelő tárca Navracsicsnak. Mint Kammerevert fogalmazott, ellentmondás van a magyar politikus önéletrajza és az európai értékek melletti elkötelezettség között, amely a válaszait jellemzi.

Nemcsak a magyar biztosjelölt, hanem a teljes Európai Bizottság megalakulása a vártnál rázósabbra sikeredett. Jean-Claude Juncker a hírek szerint telefonon egyeztetett a hét végén EP-frakcióvezetőkkel és magával a parlament elnökével, Martin Schulzcal. A fő cél megmenteni a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a szocialisták háttéralkuját, miszerint egymás jelöltjeit nem „golyózzák ki", hiszen ez dominóhatást váltana ki, és a teljes Európai Bizottság sorsát veszélybe sodorná.

Nem segített a volt igazságügyi és külügyminiszteren, miniszterelnök-helyettesen az sem, hogy az EP-szakbizottság pótkérdéseire adott válaszokban elhatárolódott az Orbán-kormánytól. A médiaszabályozás kapcsán például ezt írta: „A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak."

Ugyancsak tanulságos, amit a média- és igazságszolgáltatási reform kapcsán közölt az EP-képviselőkkel: „Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban."

Nem meglepő, hogy – az EP-testület kedvezőtlen véleménye ellenére – sikernek minősíti Navracsics szereplését a Fidesz európai parlamenti delegációja. Közleményük szerint a magyar jelölt „felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világosság vált". Bár elismerik, hogy „a parlamenti szakbizottság baloldali többsége" a portfolió módosítását javasolta, azt jósolják, hogy „ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik".

Ami a folytatást illeti, kedd este vélhetően a néppárti, a szocialista és a liberális EP-frakcióvezető konzultál Junckerrel és Schulzcal. Szerdán a parlamenti szakbizottságok elnökei ülnek össze, csütörtökön pedig eredményt hirdet az EP-elnökök konferenciája (az elnök és a tizennégy alelnök). A záróakkord a parlament plenáris ülésén október 22-re tervezett voksolás lesz: itt már az egész Európai Bizottságot kell majd jóváhagyni vagy leszavazni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.