Ezek lényegében felsorolják a társaságokat, amelyeknél a felszámoló árverésre bocsátja a vagyonelemeket, vagyis szűrni összességében csak a cégekre lehet, a vagyonra, vagyontárgyra nem. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges vevők szinte alig férnek hozzá az információkhoz, sziszifuszi munkával lehet a kívánt vagyonelemeket megtalálni, ha egyáltalán. Évente 15-20 ezer felszámolási eljárás indul, a folyamatban lévők száma pedig ennek többszöröse.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi értékesítési eljárás is zajlik, hiszen ma az eljárások jelentős része, úgy kétharmada „kényszertörlés”, amelyek leginkább technikai jellegű ügyek, és nem klasszikus felszámolások. Mindazonáltal ha valaki szeretné a felszámolás alatt álló cégek hirdetményeit áttekinteni, annak elég sok szabadidővel kell rendelkeznie. Jövőre várhatóan ez megváltozik, az új rendszerben ugyanis jóval átláthatóbb és követhetőbb lesz az árverések menete.
Nem csak a hirdetmények között lehet például kutakodni, az értékesítendő vagyonelemekre, akár termékcsoportokra is lehet szűrni. Ha például egy társaság fejőgépet vagy nyomdagépet keres, akkor sokkal könnyebben meg tudja találni a piacon az eladó portékát. A felszámolók a vagyont természetesen továbbra is eladhatják egyben is, ha akad rá érdeklődő. De akár darabonként is el lehet adni a vagyont, ha másképp nem megy.
Az árverési felületen bámészkodni majd ingyen lehet – csakúgy, mint az adóhatóság árverési oldalán –, de minden egyéb ügyintézésnek már díja lesz. A felszámolócégek is jutalékot fognak fizetni, ennek összege a sikeres értékesítések egy százaléka lesz, a befolyó pénzt fejlesztésre fogja fordítani a fenntartó minisztérium. Egyelőre csak becsülni lehet, miként hat majd az átalakítás az értékesítésre – bár a mostani adatokon csak javítani tud majd az új rendszer.
A felszámolás alatt álló cégekkel szembeni követelések töredéke, néhány százaléka szedhető most be. Ez akkor is a teljes követelésállomány töredéke marad, ha az árverések révén bombasztikus lesz a bevételnövekedés, de az érték maga jócskán felduzzadhat. Az adóhatóságnál mindenesetre az elektronikus árverések megduplázták az értékesítésből befolyt összeget. Ennek oka egyrészt az, hogy fizikailag nem kell jelen lenni az árveréseken, a liciteket, ajánlatokat online lehet megadni.
Így az utazás kiiktatásával eltűntek a földrajzi kötöttségek. Sokkal gyengébb lett emellett az úgynevezett árverési maffia ereje is. Sokszor előfordult, hogy az árverésre érkezőket megfenyegették, megfélemlítették a bűnözők, így senki sem mert normális ajánlatot adni az eljárások során, az árat le lehetett törni, és fillérekért lehetett vagyonelemekhez jutni. Ez az elektronikus árveréseknél nem lehetséges, hiszen a licitálók kiléte nem derül ki még az ügylet végén sem.
Tavaly tízezer elektronikus árverést hajtott végre a NAV. Az ingóságok árverésénél a vagyon becsértéke mindösszesen hárommilliárd forint volt. Ténylegesen a sikeres árverésekből kevesebb mint egymilliárd forint jött be. Ez nem sok, de tudni kell: a hatóság sokkal inkább inkasszóval, lefoglalással, fizetés letiltásával szedi be a meg nem fizetett adót, inkasszóból 187milliárd forint jött be.
Ennél jóval többet hoz majd a felszámolási eljárás. A névjegyzékben szereplő 130 cég összesen hozzávetőleg ötmilliárd forint bevételt ért el. Ez 100-200 milliárd forint, felszámolásból befolyt vagyont feltételez – a felszámolók díjazása ugyanis az értékesített vagyon négy vagy három százaléka.
A 130 cég közül mindössze 16 mutatott ki tavaly vagy 2012-ben százmillió forint feletti bevételt, a néhány tízmillió forint bevételű cégek száma pedig nem érte el az ötvenet – a társaságok között több átfedés is van, egy tulajdonosi körbe több cég is tartozik. A névjegyzékben szereplő társaságok fele alig mutatott ki bevételt, közülük többen ráadásul új cégek. Kérdés, az elektronikus értékesítési rendszer majd mely felszámolóknak fog jelentős bevételnövekedést hozni.
