– A kelet-európai csapaterősítésekkel és más kardcsörtetésnek tűnő intézkedésekkel
a NATO elég erős üzenetet küld Oroszországnak, kérdés, hogy azt Moszkvában hogyan interpretálják
– mondta lapunknak Gyarmati István nagykövet. A biztonságpolitikai szakértő, volt védelmi államtitkár szerint a 2016-os NATO egy válságban és átalakulásban lévő szervezet. Amelyik a hidegháború után új szerepet keresve a kollektív védelemtől elindult a béketeremtés-békefenntartás felé, majd a 2014-es ukrajnai események, Oroszország radikálisan megváltozott fellépése nyomán rájött arra, nem mondhat le a kollektív védelemről. S most egyszerre két fronton próbál helytállni. A kollektív védelemben a felzárkózást nehezíti, hogy már nemcsak orosz (nukleáris) rakéták, páncéloshadosztályok vagy vadászbombázók jelentenek veszélyt, hanem
számolni kell a Kreml által nem utolsósorban a Nyugat felé orientálódó szovjet utódállamok megzabolázására használt hibrid, illetve kiberhadviseléssel is.
Bár az alig kétezer fős hadsereggel bíró Montenegrót várhatóan még az idén felveszik 29. tagként a NATO-ba, a bővítést jó ideig jegelni fogják. A jugoszláv utódköztársaság csatlakozása komoly orosz tiltakozást váltott ki, Gyarmati szerint valójában mindkét fél a bővítés határait tesztelte. A nagy kérdés a Magyarország által erősen támogatott, 2008-ban Oroszországgal fegyveres konfliktusba keveredett Georgia (Grúzia). A 2008-as bukaresti NATO-csúcson német–francia nyomásra Tbiliszitől megtagadták a tagsághoz vezető akciótervet (MAP), viszont tagságot ígértek a kaukázusi országnak, s az utóbbit az érintett előbb-utóbb be akarja majd váltani.
Bár több tagország az amerikai vezetésű nemzetközi koalícióban – aktívan részt vesz az Iszlám Állammal szembeni hadműveletekben, a NATO eddig távol tartotta magát a Közel-Kelettől. Most változtatnak, és AWACS légtérellenőrző gépeket küldenek a térségbe. Gyarmati felhívta a figyelmet, hogy az AWACS-ek egy Szíriával kapcsolatban formálódó, amerikai–orosz–török egyezség részei is lehetnek. Így a Szíriában bevetett orosz légierő a NATO „repülő szuperlokátoraitól" kaphat információkat.
A NATO történetének legnagyobb béketeremtő akcióját, a 2001-ben indult afganisztáni küldetést Gyarmati szerint még korai minősíteni. Míg a közép-ázsiai országban jelentős politikai-társadalmi változások mentek végbe,
a tálibok soha nem ellenőriztek akkora területet, mint most.
Az USA és a NATO sok hibát követett el, a felszabadító hadsereget a lakosság megszállónak tekinti és ezen a bizalomerősítő intézkedések, iskola- vagy útépítések sem változtatnak. A NATO marad, a kivonulás még nagyobb káoszhoz és erőszakhoz vezetne.
Magyarország céljai a varsói NATO-csúcson
► Egyensúly a keleti (orosz katonai fenyegetés) és a déli védelmi kihívások (migráció, terrorizmus) között.
► A védelmi költségvetés folyamatos emelése, közelítés a célhoz, a hazai GDP két százalékához.
► Minden lépésnek defenzívnek és arányosnak kell lennie.
► Afganisztánt nem szabad szem elől veszíteni.
► Nyitott ajtók politikája, a bővítés folytatása.
