Moszkvának nem tetszik a NATO-bővítés
Eldőlt, hogy Montenegró lesz a NATO huszonkilencedik tagállama. A szövetség várhatóan ma adja át a tagsági meghívót a nyugat-balkáni országnak. A török légtér védelmének megerősítését további felajánlásokkal segíti a szövetség – derült ki a NATO-külügyminiszterek brüsszeli ülésének első napján.
A Montenegrónak kézbesítendő tagsági meghívó a bizonyíték arra, hogy a „nyitott ajtók politikája” folytatódik, a NATO bővítése nem áll le – hangoztatják az észak-atlanti szövetség székhelyén. Jó esély van arra, hogy 2017-re, a tagfelvétel ratifikációjának remélt befejezésére Podgorica a szövetség 29. tagja lesz. Biztató jel ez a bővítési sorban következő Macedónia és Grúzia számára, de a kaukázusi ország felvételének legalább annyi a híve, mint az ellenfele a NATO-ban tömörülő országok között.
|
Nem a NATO-tagságot jöttek megünnepelni. A montenegrói kormány Nyugat-barát politikája elleni tüntetés Podgoricában, a demonstrációsorozatot oroszbarát pártok szervezik
Reuters |
Tagállami források szerint Tbiliszi nem kevésbé felkészült a tagságra, mint Montenegró, csatlakozása azonban „orosz részről kiváltana bizonyos reakciókat”, amelyeket a szövetség szeretne elkerülni. Bár kérdésünkre Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy ő inkább gyorsítaná a két ország taggá válását, megjósolható, Grúzia még jó darabig a tagfelvétel előszobájában fog várakozni.
A keletről érkező orosz fenyegetés, a hagyományos katonai eszközöket kiberhadviseléssel és propagandával elegyítő úgynevezett hibrid háború egyébként is készültségben tartja a NATO-t, amely a döntésre hivatott 2016. júliusi, varsói csúcstalálkozóig a Moszkvának adandó válaszlehetőségeket mérlegeli.
Többen, például Lengyelország és a balti államok nem enyhítenének a Moszkvával szembeni szigoron, míg Magyarország inkább azokhoz a tagországokhoz húz, amelyek párbeszédet szorgalmaznak a nagy keleti szomszéddal, többek között az Európát fenyegető terrorveszély és tömeges bevándorlás elhárítása érdekében. A szövetségeseket felettébb nyugtalanítja az Északi-sarkkörtől Kalinyingrádig megnyilvánuló, erősen megnövekedett orosz katonai aktivitás.
Egy évvel kitolt afganisztáni misszió
Legalább egy évvel meghosszabbítja a NATO az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű afganisztáni misszióját – döntöttek tegnap az észak-atlanti tanács országainak külügyminiszterei. A misszióban részt vevő 12 ezer NATO-katona továbbra is tanácsadással és képzéssel fogja segíteni a helyi biztonsági erőket. Az eredetileg egy évre tervezett, idén januárban telepített NATO-misszió az afganisztáni biztonsági helyzet romlása, a térség növekvő instabilitása miatt nem távozhat az országból – fogalmaztak NATO-források. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar érdeknek is nevezte, hogy fennmaradjon a katonai szövetség jelenléte, mert enélkül „milliók vennék az irányt Európa felé” – fogalmazott. Magyarország ezért 113 katonával továbbra is részt vesz a misszióban, és 2020-ig évi 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők fejlesztését – jelentette be.
Bár NATO-körökben hivatalosan tagadják, hogy összefüggés lenne az orosz vadászgép török lelövése és a törökországi légtér hatékonyabb védelmét célzó segítségnyújtás között, tény: az elkövetkező hónapokban a szövetségesek újabb felajánlásokkal fognak hozzájárulni a több mint 75 millió lakosú eurázsiai ország megerősítéséhez.
Szíriában, illetve Irakban valamennyi szövetséges ország részt vesz az Iszlám Állam (IS) elleni koalícióban, a NATO mint szervezet azonban nem kíván katonai szerepet vállalni – hangsúlyozta Jens Stoltenberg főtitkár.
A dzsihadisták elleni küzdelemhez elsősorban a fontos térségbeli partnerországoknak – Jordániának, Iraknak, Tunéziának nyújtanak katonai segítséget. A magyar kormány felajánlotta, hogy tűzszerészek kiképzésével támogatja a jordán királyi haderő katonai képességeinek fejlesztését – jelentette be Brüsszelben Szijjártó Péter.
Moszkvát nyugtalanítja a nyugati kurzus
Ha Montenegró csatlakozási tárgyalásokat kezd a NATO-val, az csapás lesz az euroatlanti biztonságra, komplikációkat okoz a szövetség és Oroszország kapcsolataiban – figyelmeztetett a moszkvai külügy, miután nyilvánvalóvá vált: a jugoszláv utódállam meghívást kap az észak-atlanti blokkba. Oroszországban főleg a NATO-csatlakozási tervekkel hozzák összefüggésbe az elmúlt hetekben montenegrói oroszbarát pártok által szervezett tüntetéssorozatot is, mások szerint ez csak része a társadalmi elégedetlenséget tükröző tiltakozásoknak. A podgoricai vezetők viszont egyenesen Moszkva kezét látják a demonstrációkban. Az orosz duma alelnöke, Szergej Zseleznyak szerint a NATO-csatlakozás Oroszország és Montenegró viszonyára is rányomja a bélyegét. Moszkva korlátozhatja a (gazdasági) kapcsolatokat a most még baráti országgal – mondta. A Forbes amerikai üzleti magazin úgy látja: az orosz tőke annyira beépült a balkáni állam gazdaságába, hogy komoly változás nem várható. Montenegróban 70 ezer orosz vásárolt ingatlant, 2013-ig több mint egymilliárd dollárt fektettek be orosz üzletemberek, elsősorban a turizmusba és az ingatlanüzletbe. A milliárdos Oleg Gyeripaszka 2005 óta komoly alumíniumipari érdekeltségekkel is bír. (P. Cs.)
