A politikusnő nyilván azokra az első lépésben várhatóan az ukrajnai helyzetért felelősnek tartott orosz politikusok uniós beutazását tiltó, vagyonának befagyasztását elrendelő büntetőintézkedésekre célzott, amelyek – a Reuters értesülése szerint – már körvonalazódtak Brüsszelben, és néhányat közülük már hétfőn, a krími referendum után életbe léptethetnek. Barack Obama amerikai elnök is újra szankciókkal fenyegetőzött: Oroszországnak sokba fog kerülni, ha nem változtat Ukrajna-politikáján – mondta, miután Washingtonban Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tárgyalt.
Moszkva viszont a jelek szerint nem készül visszalépni. Újabb, 8500 katonát megmozgató hadgyakorlatot kezdett az ukrán határ közelében, Alekszej Lihacsov gazdasági miniszterhelyettes közölte, hogy a nyugati szankciókra „szimmetrikus" intézkedésekkel reagálnak, Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pedig a fő orosz iparvállalatok vezetőivel tanácskozta meg, milyen választ adhatnak a nyugati lépésekre.
Vlagyimir Putyin államfő, aki csütörtökön a nemzetbiztonsági tanács tagjaival is tárgyalt az orosz-ukrán viszonyról, eközben azt hangoztatta, hogy az ukrajnai válságot nem Moszkva okozta, hanem csak „belevonták" az ottani eseményekbe.
|
A krími orosz önvédelmi erők egyik tagja (jobbra) egy szerb kollégával tárgyal. Több szerb milícia is jelentkezett már, hogy segíteni akar az oroszoknak
Thomas Peter / Reuters |
Az elnök egyébként egy eddig nem hangoztatott véleményt is kifejtett, alighanem azoknak címezve, akik alkotmánysértőnek minősítik a krími függetlenségi népszavazást. Musztafa Dzsemiljev, a referendumot ellenző krími tatárok egyik tekintélyes vezetője elmondta: moszkvai telefonbeszélgetésükkor Putyin utalt arra, hogy annak idején Ukrajna függetlenné válása nem felelt meg a szovjet normáknak, a Szovjetunióból való kiválás rögzített szabályainak.
Az ukrán parlament azt szeretné, ha a krími helyzettel haladéktalanul foglalkozna az ENSZ is. Egyik csütörtöki határozatukban ezt kérik a világszervezettől, egy másikban pedig kiállnak az ország európai integrációja mellett, amit Jacenyuk is megerősített, amikor kijelentette: szerinte már a jövő héten aláírhatják az Európai Unió és Kijev társulási szerződésének politikai részét.
A honatyák arról is döntöttek, hogy újra megalakítják a 2000-ben Leonyid Kucsma elnök által megszüntetett nemzeti gárdát. A legfeljebb hatvanezer fős fegyveres testületet a belügyi erőkre alapozva hozzák létre, feladata pedig egyebek közt az állampolgárok, az állam, a határok és a közrend védelme, a terrorizmus megakadályozása, a törvénytelen fegyveres szervezetek elleni fellépés lesz.
A Krímben zajlik a hétvégi népszavazás előkészítése. Eredmények hétfőre várhatóak – mondta Mihail Malisev, az ezzel foglalkozó bizottság vezetője, aki azt is közölte, hogy több mint másfél millió ember adhatja le a voksát. Szerinte nincs értelme az EBESZ-től is megfigyelőket kérni, hiszen a szervezet eleve nem tartja legitimnek a referendumot. Ott lesz viszont a Krímben a népszavazás alatt a moszkvai parlament mintegy harminc képviselője is – közölte Nyikolaj Valujev, a nehézsúlyú ökölvívóból lett orosz honatya.
