galéria megtekintése

Most nyugalom van, de azért félnek az orosz offenzívától

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 09. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Nyolcezerhez közelít a tavaly áprilisban kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus halálos áldozatainak száma. A válságövezetben a helyzet ezzel együtt most minden eddiginél nyugodtabb – közölték Kijevben. A feszültség további csökkenését várják a kedden kezdett újabb tárgyalási fordulótól, amelyen a nehézfegyverek visszavonása a fő téma.

Petro Porosenko nehezen hisz a fegyvernyugvásnak. Miközben védelmi minisztere, Sztepan Poltorak kedden arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kitörése óta sohasem volt ilyen alacsony a harcok intenzitása, az államfő közölte: továbbra sem zárja ki egy átfogó orosz offenzíva veszélyét. Azt azért elismerte, hogy működni látszik a szeptember elsején életbe lépett újabb tűzszünet.

Az óvatosság persze indokolt: már többször kötöttek hasonló – utóbb eredménytelenek bizonyult – megállapodást, sőt a kedden Minszkben megkezdett újabb – az EBESZ felügyelete mellett Kijev, Moszkva és a lázadók képviselői közt zajló – tárgyalási fordulón is olyan kérdés (a nehézfegyverek visszavonása) a fő téma, amelyről korábban már szintén született egyezség. A harcok áldozatainak száma közben az ENSZ-szakértők visszafogott becslése szerint a nyolcezerhez közelít.

Nyugat-Európában is dolgoznak azon, hogy a fegyvernyugvás tartós legyen. Francois Hollande francia államfő javasolta, hogy ismét üljenek össze „a normandiai négyek”, vagyis a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök. Időpontja még nincs a megbeszélésnek, de a politikusok valószínűleg Párizsban találkoznak még azelőtt, hogy szeptember 28-án New Yorkban elkezdődik az ENSZ-közgyűlés ülésszaka, amelyen 2005 óta először részt vesz Vlagyimir Putyin államfő.

 
Rakétavetőn szolgáló ukrán katonák pihenője. Indokolt az óvatosság
Rakétavetőn szolgáló ukrán katonák pihenője. Indokolt az óvatosság
Gleb Garanich / Reuters

Hollande azt is meglebegtette, hogy maga fogja kezdeményezni a Moszkva elleni nyugati szankciók feloldását, ha sikerrel zárul a minszki békefolyamat. Kompromisszumnak azonban még a körvonalai sem látszanak. Még akkor sem, ha az elemzők egy része ebbe az irányba mutató fejleményként értékeli (mások a belső csatározások következményének tartják), hogy a hétvégén kiszorították a hatalomból, vagy legalábbis visszavonták az élvonalból az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság népi tanácsának, vagyis „parlamentjének” elnökét.

Az indoklás szerint a képviselők egy közvetlen munkatársának tevékenysége miatt vonták meg a bizalmat Andrej Purgintól, de sokkal valószínűbbnek látszik, hogy politikai megfontolások állnak a döntés mögött. Purgint ugyanis, akit négy napig fogva tartott és csak kedden bocsátott szabadon a donyecki biztonsági szolgálat, a konfliktus fegyveres megoldását szorgalmazó szeparatista vezetők közé sorolják.

Kétségkívül ő a kelet-ukrajnai területek függetlenségének fő ideológusa, aki még a válság kezdetén, tavaly májusban a Népszabadságnak azt fejtegette, hogy a donyecki régió egy nagyobb államalakulat elemeként, „az orosz világ égisze alatt” törekszik függetlenségre. Neki vagy a környezetének tulajdonítják azokat az értesüléseket is, amelyek szerint az őszi helyi választások után a szakadár területeken népszavazást tarthatnak arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

Moszkva azonban a jelek szerint nem készül a régió bekebelezésére. A közös határ egyes szakaszain például – miként azt az UNIAN ukrán hírügynökség fotói tanúsítják – drótkerítéssel igyekszik távol tartani a lázadó fegyvereseket. A hivatalos orosz álláspont az, hogy a szakadár területeket Ukrajna részének tekintik, de különleges státuszt követelnek neki. A vita számos sarkalatos pontja közül a legfontosabb éppen ez a különleges státusz, amely az ukrán alkotmány módosítását is megköveteli. Ennek ellenzői viszont a múlt héten halálos összecsapásokat provokáltak Kijevben.

Purgint alighanem a Kreml áldásával menesztették. A donyecki „parlament” élén őt váltó Gyenyisz Pusilint elődjénél rugalmasabbnak, manőverezésre és minden kombinációra késznek nevezte a BBC orosz nyelvű portáljának Igor Bunyin, a Politikatechnológiai Központ moszkvai elemzőcég vezérigazgatója. Szerinte Oroszországnak most ilyen emberekre és nem fanatikusokra van szüksége Kelet-Ukrajnában.

Raptorok az oroszok közelében

Megtiszteltetés, és a biztonságérzetünknek is jót tesz – így kommentálta Sven Mikser észt védelmi miniszter, hogy Németországból két A–10-es Thunderbolt „tankölő” harci géppel együtt a balti országba, az orosz határtól 200 kilométerre fekvő amari légibázisra látogatott az amerikai légierő két F–22 Raptor vadászgépe. A Pentagon – az ukrajnai válságra reagálva – négy Raptort telepített ideiglenesen a rajna–pfalzi amerikai légibázisra. (Stars and Stripes)

Kapcsolódó cikkek

„Ha folyton emberek halnak meg, alig lehet tűzszünetről beszélni"

Az európai uniós tagországok széles körű koalíciójára (így Lengyelország részvételére) van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen cselekedni az ukrajnai béke megteremtéséért – hangsúlyozta pénteki telefonos beszélgetésében Petro Porosenko ukrán, valamint Andrzej Duda lengyel elnök.

Titkos haditechnikai együttműködést köthet Ukrajna

Stratégiai hibát követett el Petro Porosenko ukrán elnök azzal, hogy rendeletet adott ki Ukrajnának egyes országokkal való "titkos" haditechnikai együttműködéséről - jelentette ki pénteken Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának szenátora, a nemzetközi ügyek bizottságának első alelnöke.

Szíven lőttek egy gárdistát Kijevben

Hátbatámadásnak és ukránellenes megmozdulásnak nevezte Petro Porosenko ukrán elnök a decentralizációs alkotmánymódosítást ellenző szélsőséges jobboldali tüntetők hétfői véres támadását a kijevi parlamentnél.

Meggyengülhet Porosenko

Kormányválsággal fenyeget Ukrajnában a tervezett alkotmánymódosítás miatt kitört konfliktus, amelynek már három halálos áldozata is van.

Az ukrán elnök növeli a hadsereg létszámát

Petro Porosenko ukrán elnök utasította a védelmi minisztériumot és a fegyveres erők vezérkarát, hogy növeljék a szerződéses katonák számát a hadseregben - tájékoztatott csütörtökön az államfő sajtószolgálata.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.