A párt híveit egyébként egyelőre nem érdekelte túlságosan a Ciprasz által ígért kemény munka és a valószínű koalíciós kényszer sem, a Sziriza választási központjában legalábbis urnazárás után egy órával, este nyolckor már táncoltak, többek között a Clashtől a London Callingra.
Megszorítás-ellenes párt Európában először nyert parlamenti választásokat a gazdasági válság kezdete, 2008 óta.
„Nincs már mit adnunk”
A Sziriza győzelme hidegzuhany az Euópai Unió és az eurózóna számára, a párt ugyanis le akarja rázni magáról azokat a megszorításokat, amelyeket az EU-EKB-IMF trojka kényszerített rá az államcsőd elkerüléséért adott összesen 240 milliárd eurós segély fejében. Cipraszék azt mondják, hogy nem akarnak kilépni az eurózónából, de leírnák a 320 milliárd eurós görög államadósság felét. Ennek érdekében a párt egy féléves „tűzszüneti" időszakot szeretne, amely alatt újratárgyalná a szerződéseit a hitelezőkkel. Az új athéni kabinet egyik első feladata egyébként az lesz, hogyan az lesz, hogyan kapja meg Görögország azt a hétmilliárd eurót, amely még jár neki a segélyprogram vége, február 28. előtt. (A görög államadósság a GDP 177 százaléka, Japáné után a legmagasabb a világon.)
Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn fognak tárgyalni a Sziriza győzelme után kialakult helyzetről. Konkrét döntésekről egyelőre még nincs szó. Ami a mozgásteret illeti, az eurózóna részéről vasárnap valaki már tett engedékeny nyilatkozatot is. Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter legalábbis azt mondta, adósságütemezésről és más „modalitásokról" lehet tárgyalni, kizárta viszont az alapvető változtatásokat. „Görögországnak tiszteletben kell tartania a monetáris unió szabályait" – emlékeztetett a tárcavezető.
Pucolnak a betétesek
Tízmilliárd eurót vontak ki a görög bankokból az utóbbi két hónapban a választások kockázataitól tartó betéttulajdonosok. Részleteket erről itt olvashatnak.
Hogy a tárgyalásokon Ciprasz és a kormánya milyen sikert arat, az még kérdés, de a Sziriza miniszterelnök-jelöltje vasárnap mindenesetre eleve a magabiztosan hangzó „Visszaadjuk Görögország méltóságát!" felkiáltással adta le a szavazatát Athénban. A szkeptikusok és az internet persze nem kegyelmezett neki. Van mém, amelyik kedvéért az ő portréját retusálták egy egyelőre képzeletbeli tízezer drachmás bankjegyre.
|
Szamarasz a „kalandtól” óvta a görögöket
Nikitas Kotsiaris / MTI |
A vasárnapi választás már a második megméretés, amelyen a Sziriza győz a tavaly májusi európai parlamenti választások után, a görögöknek pedig azóta talán még inkább elegük lett a kiszolgáltatottságból. „Egész életemben az Új Demokráciára szavaztam, ahogy az anyám, az apám is előttem. Most a férjemmel és a lányaimmal együtt a Szirizát választottuk. Nincs más megoldás. Azoknak, akik mindent elvettek tőlünk, menniük kell. Nincs már mit adnunk" – nyilatkozta a Guardiannek Szophia Zeorgu, egy 66 éves nyugdíjas athéni üzlettulajdonos, akinek a családja havi ezer euróval kevesebből él a főleg Németország által favorizált és a görögökre kényszerített adóemelések és más megszorító intézkedések miatt.
Nem figyeltek oda
A kormányból elsőként Makisz Voridisz egészségügyi miniszter már gratulált a Sziriza győzelméhez. „Az exit pollokon azt látom, hogy a Sziriza nyert. Gratulálunk nekik" – idézte a tárcavezetőt az AP hírügynökség, helyi idő szerint háromnegyed tizenegy körül pedig Szamarasz is felhívta Cipraszt elismerni az Új Demokrácia vereségét és gratulálni a Sziriza győzelméhez. Erről is szóló beszédében a leköszönő miniszterelnök azt mondta, a görögök kinyilvánították az akaratukat, amelyet tiszteletben tart. „A lelkiismeretem tiszta. Ez az eredmény számunkra nem kellemes, de csak kétszázaléknyi szavazatot veszítettünk” – tette hozzá a politikus. Beszéde után egy órával az Új Demokrácia választási központja a Szintagma téren már kongott az ürességtől. Egy lélek sem maradt – twittelte a helyszínről egy szabadúszó újságíró, Nick Barnets.
A Sziriza szereplésében nagy szerepet játszott a düh a szakértők szerint is. – Az emberek nagyon mérgesek a kormányra, és változást akarnak – kommentálta lapunknak a vasárnapi előrehozott választások eredményét Jorgosz Cogopulosz politikai elemző. Szamarasz fenyegetéseiről – amelyek szerint Ciprasz hatalomra kerülésével Görögországot rövid úton kizárják az euróövezetből – Cogopulosz azt mondta, a miniszterelnök valóban az európai utat követte, kérdés, hogy a Sziriza most talál-e másikat. – Nem a Szamarasz-kormány választotta a megszorító intézkedéseket, ezeket kényszerűségből vezette be. Azzal viszont hibát követett el, hogy nem figyelt a legsürgetőbb reformokra, az adóelkerülés elleni küzdelemre, az állami szektor karcsúsítására, a privatizáció felgyorsítására – érvelt a politikai elemző a Népszabadságnak. – Nem hiszem, hogy Ciprasz ezzel a programmal ki tudja vezetni Görögországot a válságból. Sokkal fontosabb, hogy mit mond majd az EU, elsősorban Németország – figyelmeztetett.
|
Ünnep a Sziriza választási központjában
Marko Djurica / Reuters |
Németországból egyelőre süt az idegesség. Jens Weidmann jegybankelnök az ARD közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, reméli, hogy az új athéni kabinet tartja magát a hatályban lévő szerződésekhez, és nem ígér olyat, amit betartani már nem tud. „A görög kormány érdeke véghezvinni mindazt, amivel legyőzheti a strukturális problémákat a közigazgatásban, a közfinanszírozásban és a gazdaságban is. Remélem, nem fogják kétségbe vonni, amit elvárnak tőle, és nem fogják kétségbe vonni az eddigi eredményeket sem" – fogalmazott a Bundesbank első embere. Bernd Lucke, az euroszkeptikus Alternative für Deutschland elnöke ezután azt mondta, az adósságelengedés és a további pénzügyi segély rendben van, de a görögöknek távozniuk kell az eurózónából. Angela Merkel kancellár asszony CDU-jának az EP-frakcióvezetője, Herbert Reul nem volt ennyire elnéző. Szerinte Görögország megy tovább a reformok útján, vagy kockáztatja, hogy leléptetik.
Nemtetszésről tanúskodnak más európai politikusok reakciói is. „A Sziriza azzal az ígérettel győzött, hogy más EU-tagországok adófizetői ezután még többet fognak fizetni nekik. Merész” – fanyalgott Carl Bildt volt svéd kormányfő és külügyminiszter, az Európai Unió volt balkáni különmegbízottja a Twitteren.
Miért pont a Sziriza?
Sokan egyetértenek Ciprasszal, hogy a megszorítások politikája zsákutca, s hogy a gazdasági krízis humanitárius katasztrófát okozott Görögországban. A Sziriza népszerűségéről itt írtunk bővebben.
A választásokon a harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal futott be a voksok 6,28 százalékával, a negyedik pedig az új baloldali párt, a Potami lett 6,05 százalékkal. A háromszázalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül átugrották még a kommunisták (5,47), a szocialista Paszok (4,74) és a Független Görögök nevű alakulat (4,68) is. Az Arany Hajnal annak ellenére harmadik-negyedik, hogy 16 parlamenti képviselőjéből jelenleg kilenc ül börtönben szervezett bűnözés gyanúja miatt.
|
Két választás, két győzelem. Ciprasz sütkérezhet a dicsfényben
Tatiana Mpolari / Reuters |
A szivárgó hírek szerint a Sziriza egyébként a megszorítások kritikusaként ismert, de konzervatív exminiszterelnököt, Kosztasz Karamanliszt szeretné látni ezután az államfői székben Karolosz Papuliasz jelenlegi elnök helyett. Karamanlisz az Új Demokrácia színeiben volt kormányfő 2004 és 2009 között. Jelölésével a Sziriza nyilván azt akarja jelezni, hogy hajlik a párbeszédre, és nem akar minden hidat felégetni maga mögött.
Kezdődik a játék
Bár a Sziriza vasárnap vörösre festette Görögország politikai térképét, ha Ciprasz koalícióra kényszerül, ahhoz a legvalószínűbb partner a Potami, csakhogy a baloldali párt nem ellenzi a megszorításokat; másrészt, ha emiatt kompromisszumokat kell kötni, ez a Szirizát is „szalonképesebbé” teheti az európai színtéren. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Potaminak 16 képviselője lesz az athéni parlamentben. Sztavrosz Teodorakisz pártelnök pedig vasárnap nem is zárta ki a frigyet Cipraszékkal, hozzátéve persze, korai még ilyen „részletekről” beszélni.
A tekintélyes német külpolitikai intézet, a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik (DGAP) egyik elemzője, Julian Rappold szerint Berlin és Athén most kezd el csak igazán nagy tétekben játszani, főleg, hogy a német közvélemény élesen ellenez mindenféle további támogatást a görögöknek akkor is, ha a Merkel-kormány esetleg hajlandó lenne engedményekre a Ciprasz-kormánnyal szemben. „A pókerjátszma arról fog szólni, hogy a két fél hol talál közös nevezőre, és ki meddig mehet el, hogy a követelései teljesüljenek is.”
Az amerikai befektetési bank, a J. P. Morgan elemzése szerint „túlzás", hogy Görögország a Sziriza győzelme miatt elhagyja az eurózónát, a valószínű az, hogy valamiféle kompromisszum születik Brüsszel és Berlin, illetve Athén között – írja a Reuters. A Unicredit egyik elemzője, Erik Nielsen a BBC-nek nyilatkozva a maga részéről ehhez annyit tett hozzá, akárhogy is, az eurózónára most „a piaci bizonytalanság hónapja” vár.
