– Az óriásplakátokat még azelőtt ragasztották ki, hogy Thorning-Schmidt meghirdette június 18-ra az előrehozott parlamenti választásokat. A bevándorlás évek óta égetően súlyos téma, komoly próbatétel a dán társadalom számára – mondta Jens Olav Dahlgaard, a Koppenhágai Egyetem kutatója. A számokról annyit: tavaly 15 ezren érkeztek a közel 5,7 millió lakosú alkotmányos monarchiába, míg a 9,8 millió lakosú és tízszer nagyobb területű Svédország százezret fogadott be.
A dán pártok többsége azon verseng, melyikük képes a legszigorúbbnak mutatkozni. A legnagyobb ellenzéki erő, a liberális Venstre vezetője, Lars Lokke Rasmussen szerint a menedékkérők folyamát azonnal fel kell tartóztatni. A szélsőjobboldali-populista Dán Néppárt lehúzná a rolót, senkit se fogadnának be.
A 17-19 százalékon álló néppártiak visszaállítanák a határellenőrzést is. A minap a német határon bömbölték a megafonba, hogy „csak a határellenőrzéssel szűrhetők ki a bűnöző elemek”. Rasmussen 2011 nyarán, még kormányfőként „elhappolta” tőlük és bevezette a határellenőrzést a Schengen-tag Dániában, de a néhány hónappal később hatalomra került Thorning-Schmidt gyorsan eltörölte.
A szociáldemokraták vezére most viszont azzal jött elő, hogy az idénymunkások – döntő többségükben kelet-európaiak – csak annyi szociális juttatásra legyenek jogosultak, amennyi a hazájukban is megilleti őket. Azaz ne „élősködjenek” a még mindig bőkezű dán jóléti államon. Thorning-Schmidt ezzel lényegében felzárkózott David Cameronhoz, a brit kormányfő alaposan korlátozná a bevándorlók hozzáférését a jóléti kiadásokhoz.
A bevándorlás mellett a jóléti állammegőrzése a másik fő kampánytéma. Ebben a baloldali koalíció is megosztott: míg a szocdemek öt év alatt ötmilliárd eurónak megfelelő dán koronával növelnék a közszféra kiadásait, partnereik befagyasztanák vagy inkább csökkentenék ezeket a tételeket.
Dahlgaard szerint a jóléti államról folytatott vita olyan technikai részletek körül zajlik, ami a közvélemény számára teljesen követhetetlen.
– A legérdekesebb fordulat, hogy Rasmussenék tetemes előnye lényegében egy hét alatt elolvadt, a két nagy tábor jelenleg fej fej mellett áll. Az ok a politikus költségelszámolási botránya, valamint az, hogy Thorning-Schmidt a gazdaságot állítja előtérbe, így azt, hogy a munkanélküliséget le tudta nyomni 5-6 százalékra – mutatott rá lapunknak a politológus.
A dizájnruhák és kiegészítők iránti vonzalma miatt „Gucci Hellének” hívott kormányfő elmúlt közel négy évét a beváltatlan ígéretek jellemzik. Semmi sem lett például a Koppenhágában meghirdetett, londoni mintájú dugódíjból, méghozzá az elővárosok többségében szocdem polgármesterei miatt. Azért fúrták meg a dugódíjat, mert attól tartottak, hogy az ingázók az ő településeiken teszik majd le autóikat.
Zöld és frappáns az Alternatíva
Nehéz különbséget tenni a két nagy centrista tábor között. Nekem választópolgárként úgy tűnik, hogy a határvonalak a fősodor és a populisták között húzódnak – mondta lapunknak Anders Ostergaard. Az Oscar-díjra jelölt világhírű dán dokumentumfilmes a legfrappánsabbnak a kétszázalékos parlamenti küszöböt valószínűleg átlépő Alternatívát tartja.
Az erősen zöldtematikájú párt programjában a 30 órás munkahét mellett az agrártermelés ökoüzemmódra való teljes átállítása szerepel. – Azt nem tudni, hogy mindezt miből finanszíroznák, de elgondolkodtató ötletekkel állnak elő – vélte Ostergaard. (D. A.)
