Bono, a U2 jótékonykodásról is ismert énekese azt kérte: segítsenek neki elintézni, hogy koncertjét élőben nézhessék a Nemzetközi Űrállomás asztronautái. A kérést nem teljesítették, Abedin szerint „fogalmuk sincsen", azt hogyan kellene csinálni. Egy sporttal foglalkozó üzletember, aki 15 millió dollárt adott a Clinton Alapítványnak, ahhoz kért segítséget 2009-ben, hogy amerikai vízumot szerezzen egy olyan brit focistának, akinek priusza van. Az e-mailekből kiderül: Abedin még csak meg sem kérdezte főnökét, hogy segítene-e, mert már a kéréstől kellemetlenül érezte magát. A játékos később sem kapott vízumot a The Washington Post (WP) szerint.
Nagyobb eséllyel értek célhoz azok, akik „csak" találkozót kértek. A Clinton Alapítvány embere 2009-ben írt Abedinnek, hogy Salman bin Hamad al-Khalifa, Bahrein egyik hercege washingtoni látogatása során szeretne találkozni Clintonnal. Abedin közölte, hogy megkapták a korábbi hivatalos megkeresést, de még hezitálnak. Két nappal később a következő e-mail már arról szólt, hogy a találkozó létre fog jönni. A WP beszámolója szerint a herceg közleményben tudatta: a tény, hogy 2005-ben részt vett a Clinton Alapítvány egyik rendezvényén, független az évekkel későbbi találkozótól.
A Clinton-kampány egyik szóvivője, Josh Schwein szerint Clinton senkinek sem segített külügyminiszterként az adományokért cserébe. Mark Toner, a külügyi tárca szóvivője pedig azt mondta, „nincs arra utaló jel", hogy a támogatók pénzükért cserébe különleges elbánásban részesültek volna.
Ám nem ez volt az egyetlen csapás kedden Clinton kampányára. Egy bíró úgy döntött, hogy a külügyminisztériumnak át kell néznie és egy előre meghatározott ütemterv szerint nyilvánosságra kell hoznia további közel 15 ezer e-mailt. Ezeket a szövetségi nyomozóiroda, az FBI fedezte fel, amikor Clinton saját házában felállított saját e-mail szerverét vizsgálták.
Mindkét hír abból ered, hogy Clinton külügyminiszterként nem az állami, hivatalos e-mail rendszert használta, hanem sajátját (lásd táblázatunkat.) Amikor pedig hivatalos leveleit át kellett adnia a levéltárnak, hamincezret megtartott, mert azokat magánjellegűnek ítélte.
Clinton támogatói szerint csak kényelemből használta saját e-mailjét, és személyes jellegű leveleit jogosan tartja meg. A kritikusok szerint viszont ez is azt bizonyítja, hogy a demokrata elnökjelölt titkolózik és úgy viselkedik, mintha a törvények felett állna. Ez az a kérdés, ami leginkább megingatja a demokrata szavazók Clintonba vetett bizalmát. Az egykori first lady elutasítottsága nagyon magas: a választók több mint 53 százaléka negatívan ítéli meg, igaz, ez a mutató republikánus vetélytársa, Donald Trump esetében csaknem tíz százalékponttal még magasabb.
