galéria megtekintése

Megkezdődött a kirakósjáték

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 27. számában
jelent meg.


Szőcs László
Népszabadság

Elhúzódó politikai válságra számítanak Belgiumban annak nyomán, hogy első körben nem sikerült kormányt alakítania a májusi parlamenti választáson legeredményesebb párt vezetőjének.

A flamand nacionalista Bart De Wever még szerdán dobta be a törülközőt, Fülöp királlyal találkozva. Erőfeszítései azután bizonyultak eredménytelennek, hogy visszalépett az esetleges kormánykoalícióban való részvételtől a francia ajkú és jobbközép irányultságú Humanista Demokratikus Centrum (CDH).

Bart De Wever, az Új Flamand Szövetség vezetője, Elio Di Rupo kormányfő és Paul Magnette, a Szocialista Párt elnöke a parlamentben
Bart De Wever, az Új Flamand Szövetség vezetője, Elio Di Rupo kormányfő és Paul Magnette, a Szocialista Párt elnöke a parlamentben
Julien Warnand / EPA

Az Új Flamand Szövetséget (N-VA) vezető, 43 éves De Wever, Antwerpen polgármestere két más pártot is igyekezett megnyerni magának. „Délről”, azaz Vallóniából és Brüsszelből a CDH mellett a liberálisokat (MR), míg szűkebb pátriájából a kereszténydemokratákat (CD & V). Kihagyta volna „természetes ellenségét”, a feltétlenül a nemzeti egység pártján, a gazdaságpolitikában pedig tőle 180 fokra balra álló Szocialista Pártot (PS). Részben ezen bukott meg a CDH becsábítása is egy esetleges koalícióba, miközben a francia ajkú szocialisták és a liberálisok pedig egymásnak estek.

 

„A farkas nem vált egy hónap alatt báránnyá. Nem élvezi a bizalmat. Az N-VA belga- és euroszkeptikus” –vont végül mérleget Benoit Lutgen, a CDH elnöke. Miután pedig Elio Di Rupo, a távozó szocialista miniszterelnök megvádolta a liberális pártot, hogy „szeparatistákat emel a szövetségi politika középpontjába”, Charles Michel, az MR első embere így vágott neki vissza: noha „a nacionalizmus és a liberalizmus két egymással ellentétes nézet”, „a szocializmus és a liberalizmus ugyancsak egymástól élesen eltérődoktrína”.

Kérdés, meddig tart a brüsszeli kirakójáték. A királyi udvar már De Wever megbízását is háromszor meghoszszabbította. A rivális pártok pedig nem felejtettek el emlékeztetni rá, hogy a flamand politikus „informátori”, nem pedig „formátori” feladatot kapott az uralkodótól, vagyis hogy tájékozódjon a pártok szándékairól (és ne rekesszen ki előzetesen senkit). Megfigyelők felidézik, hogy 2010–11-ben – épp Belgium soros EU-elnöksége idején –541 napig is eltartott a kormányalakítás. Végül a pénzpiacok leminősítéssel kényszerítették ki 2011 végére. „Semmi sem történik a nyár folyamán, több hónapnyi válság előtt állunk” – nyilatkozott a Les Échos című francia gazdasági lapnak Dave Sinardet, a Brüsszeli Egyetem politológusa.

– A helyzetet bonyolítja, hogy egyszerre folyik a szövetségi szintű és a regionális kormányok alakítása is. Flandriában például a nacionalisták és a kereszténydemokraták már egészen közel vannak egymáshoz – mondja kérdésünkre Bárdos-Féltoronyi Miklós, a Louvain-la-neuve-i Egyetem nyugalmazott politológiaprofesszora. Hozzáteszi: az előző kormány alkotmánymódosítása nyomán a regionális politika fel-, a szövetségi pedig leértékelődött. Úgy véli, vagy „szivárványkoalíció” alakulhat a PS (az ország második legnagyobb pártja) vezetésével és a flamand nacionalisták nélkül, vagy az utóbbiak állhatnak az élre a liberálisok bevonásával.

– Nem kell nagyon szélsőségesnek képzelni őket. A függetlenségi kérdésekben az N-VA-nál elhallgattak az utóbbi hónapokban. Egyes szakkérdések, például az államadósság régiónkénti felosztása kapcsán kibukik, hogy továbbra is egységes Belgiumban gondolkodnak. A legszembetűnőbb jellemzőjük, hogy a gazdaságpolitikában rendkívül neoliberálisak, a Cameronféle brit konzervatívokhoz állnak közel – magyarázza Bárdos-Féltoronyi Miklós. Szerinte az egyeztetések olyan sokrétűek, hogy végül is másodlagosnak számító kérdéseken dőlhetnek majd el. De Wevernek pedig szemlátomást nincs rutinja az ilyesmiben.

A francia nyelvű belga sajtó mindenesetre aggódik. Teret engedhetünk-e a veszélynek, hogy hagyjuk lebontani Belgiumot néhány pluszmunkahelyért cserébe? – tette fel a kérdést Béatrice Delveaux, a brüsszeli Le Soir főszerkesztője. Belgiumban a legutóbbi negyedév végén 8,5 százalék volt a munkanélküliség átlaga, de Brüsszelben és Vallóniában sokkal rosszabb a helyzet, mint Flandriában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.