Megbűnhődik Afrika Pinochetje
Először ítéltek el emberiesség elleni bűnökért volt államfőt. Az egykori csádi diktátor, Hissene Habré büntetőpere precedensértékű.
Kadidja Hassan Zidane ellenkezett, de hiába. – Hogy móresre tanítson, egy tollat döfött a vaginámba – vallotta a csádi asszony, egyike azoknak, akiket a közép-afrikai ország volt elnöke, Hissene Habré megerőszakolt és szexuális rabszolgává tett. Ő és még sok más áldozat erkölcsi elégtételt kapott, amikor a szenegáli Dakarban működő különleges bíróság – a többi között emberiesség elleni bűnökért és nemi erőszakért – életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte az „Afrika Pinochetjének” nevezett exdiktátort. A most 73 éves Habré fehér fejkendő és napszemüveg mögé bújtatott arccal, rezzenéstelenül hallgatta végig az ítéletet.
|
A diktátor a bíróság előtt 2015-ben
MTI/EPA |
– Negyedszázada vártam erre a napra, azóta, hogy kijöttem a rezsim börtönéből. Ma tízszer nagyobbnak érzem magamat annál a gazfickónál – mondta az ítélet után Souleymane Guenggueng. Az állítólagos ellenzéki felforgatás miatt elfogott férfi közel három évet töltött különböző börtönökben, a többi között a hírhedt Uszoda nevű kínzókamrában. Kész csoda, hogy túlélte. – A cellákban csak állni lehetett, annyian voltunk. Amikor elfogyott az oxigén, sorra haltak meg mellettem a társaim. Másoknak a karját és a lábát a hátuk mögé kötözték, amíg le nem bénultak. Vagy cigarettával égették őket, benzint öntöttek a szemükbe – ecsetelte Guenggueng, aki más túlélőkkel, valamint az áldozatok hozzátartozóival hosszú évek keserves erőfeszítéseivel keresztülvitte, hogy Habrét bíróság elé állítsák. A csádi horrorrendszerben – amelyet a néhai Kadhafi ezredes Líbiájával szemben támogatott Franciaország és az Egyesült Államok is – becslések szerint több mint 40 ezer embert öltek és 200 ezret kínoztak meg, börtönöztek be.
Mivel a népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel foglalkozó hágai Nemzetközi Büntetőbíróság csak 2002 utáni ügyekben ítélkezhet, a Habrénak 1990 decemberi bukása után menedéket nyújtó Szenegál jó két évtizedig elutasította a diktátor kiadatását, illetve az ellene folytatandó büntetőpert. A dakari parlament végül 2012 decemberében elfogadott egy törvényt, amely az Afrikai Unió „védnökségével” létrehozott egy különleges bíróságot.
Habré elítélése mérföldkő a nemzetközi büntetőjogban. Első alkalommal ítélkezett egy bíróság egy másik állam vezetője által elkövetett emberi jogsértésekről, valamint arról, hogy személyesen és sorozatban követett el több személy sérelmére nemi erőszakot. Premier azért is, mert először ítélkezett afrikai bíróság egy afrikai államfőről – hangoztatta a New York-i székhelyű Human Rights Watchtól Reed Brody, aki más nyugati jogászokkal együtt segítette a felperes áldozatokat abban, hogy keresetüket büntetőbíróság elé vihessék. Az ítélet csak Guenggueng és a többi felperes kitartásának köszönhető – folytatta Brody, arra utalva, hogy ugyan 16 éve vádat emeltek Szenegálban Habré ellen, de csak tavaly nyáron kezdődött a per. Mindenesetre diktátoroknak egyértelmű az üzenet: az egyetemes joghatóság érvényesül.
Kormánytisztviselőből lett lázadó
Már gyerekefejjel kitűnt tehetségével, egyetemi tanulmányait Franciaországban végezte. Harmincéves feltörekvő kormánytisztviselőként azért küldték a felkelőkhöz 1972-ben, hogy tűzszünetet kössön velük. A Csád északi részéről származó férfi azonban csatlakozott a lázadókhoz. Nem sokkal később azzal vált ismertté, hogy elfogott három európait, akiért kolosszális váltságdíjat követelt. 1982-ben volt lázadótársát puccsolta meg, és a CIA által felkarolt, Ronald Reagan által a Fehér Házban fogadott kényurat 1990-ben államcsíny söpörte el a hatalomból.
