Litvánia január elsejei belépésével tizenkilencre bővült az eurózóna tagjainak száma. Bár a közvélemény fenntartásokkal kezeli a közös fizetőeszközt, immár mindhárom balti állam az EU, az eurózóna és a NATO tagja, a volt szovjet tagköztársaságok a Nyugat integráns részei.
Igazi mintatanulóval bővült az eurózóna – számos szakértő így látja Litvániát, amely január elsejével bevezette a közös európai fizetőeszközt, s azok használóinak száma a 28 tagú Európai Unióban így tizenkilencre nőtt. A három balti állam így lezárta a magyar közbeszédből is jól ismert euro-atlanti integrációt. A berlini fal leomlása után huszonöt évvel, a Nyugat és Oroszország közötti feszültség közepette immár mindhárom volt szovjet tagköztársaság az Európai Unió, az eurózóna és a NATO tagja. Észtország 2011-ben, míg Lettország egy évvel ezelőtt lépett be az eurózónába.
 |
| Rimantas Sadzius pénzügyminiszter egy tízeurós bankjeggyel. Garancia a gazdasági biztonságra Ints Kalnins / Reuters |
A hárommillió lakosú Litvánia valóban elismerésre méltó gazdasági mutatókkal rendelkezik. A költségvetési hiány 2,6 százalék, az államadósság az éves GDP 39 százaléka, miközben a 2014-es esztendőt legalább 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel zárják. – Az euró számunkra a gazdasági biztonságot garantálja és egyben lehetőséget ad arra, hogy tovább erősítsük a pénzügyi stabilitásunkat – idézték a hírügynökségek a 2012 decembere óta kormányzó Algirdas Butkevicius miniszterelnököt.
Az euróval még európaiabbnak érezzük magunkat. Azzal együtt is, hogy a felmérések szerint jelenleg a közvélemény 49 százaléka inkább a közös fizetőeszköz bevezetése ellen van. Sokan úgy gondolják, hogy az eddigi pénzünk, a litas megszűnésével elveszítjük nemzeti identitásunk egy részét – nyilatkozta lapunknak Vytautas Kuokstis, a Vilniusi Egyetem Politikatudományi Intézetének munkatársa. Majd hozzátette: a nagy kormánykoalíciós és ellenzéki pártok támogatták az euró bevezetését. A kisebb pártok szkeptikusak voltak, de a parlamentben mégis megszavazták e történelmi lépést.
