Évekbe telhet a britek válópere – itt a menetrend
Évekig eltarthat, amíg a Brexit-döntés megvalósul. Előbb a búcsú, majd a további együttműködés feltételeiről kell megállapodni.
Még nem fordult elő az EU csaknem 60 éves történetében, hogy egy tagállam elhagyja a közösséget. Az uniós szerződés 50. cikkelye ugyan tartalmazza a kilépés lehetőségét, de nem részletezi a pontos menetrendet és eljárást. A bonyolult „válóper" részleteit a tárgyaló felek politikai döntései fogják meghatározni. Amíg a kilépésről szóló megállapodás nem lép hatályba, az Egyesült Királyság az Európai Unió teljes jogú tagja marad.
Rövid távú menetrend
► Június 28-án rendkívüli ülést tart az Európai Bizottság a brit népszavazást követő helyzetről.
► Az Európai Unió 28 állam- és kormányfője – David Cameron brit miniszterelnök részvételével – június 28–29-én Brüsszelben csúcstalálkozón tekinti át a Brexit következményeit. Az ülést megelőzően a 27 maradó tagország informális megbeszélést tart a közös álláspont kialakításáról. Az eszmecserén még nem lesz szó a pontos tárgyalási stratégiáról és taktikáról, azzal ugyanis megvárják a kilépésről szóló hivatalos brit bejelentést. Amíg az megérkezik Brüsszelbe, szakértői szintű megbeszéléseken vázolják fel a lehetséges forgatókönyveket.
► Június 29-én Brüsszelben rendkívüli plenáris ülést tart az Európai Parlament.
Hosszú távú menetrend
► Az Egyesült Királyság hivatalosan bejelenti távozási szándékát az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak. A bejelentés időpontjáról megoszlanak a vélemények: a kormányfői posztról októberben távozó Cameron a döntést utódjára, a Downing Street 10. következő lakójára hagyományozta. Egyes tory vezetők még ezt is túl korainak tartják, és akár évekkel elhúznák a bejelentés idejét. A nyilatkozattételnek ugyanis nincs határideje. Az európai uniós intézmények vezetői ugyanakkor siettetnék a folyamatot, hogy minél előbb megszűnjön a Brexitet követő pénzügyi, gazdasági és politikai bizonytalanság.
|
Fotó: Neil Hall / Reuters |
► A huszonhét EU-tagállam megállapodik a megbeszélések tartalmáról, és iránymutatásokat ad a nevében fellépő Európai Bizottságnak a tárgyalások lefolytatására. Az Egyesült Királyságnak a bejelentéstől számított két éven belül meg kell állapodnia az EU-ból való kilépés szabályairól. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megegyezniük, a 28 tagállam egyhangú döntéssel meghosszabbíthatja a határidőt.
A tárgyalási folyamat végén megszületik a kilépésről rendelkező megállapodás. A megállapodást az unió nevében a tagállamközi tanács köti meg minősített többséggel, miután az Európai Parlament egyetértését adta hozzá.
► A kilépésről szóló szerződés tartalmazza a hatálybalépésének időpontját. Ettől az időponttól fogva az Egyesült Királyság megszűnik az EU tagja lenni.
► A kilépésről szóló megállapodás a brit távozás feltételeiről szól. Az Egyesült Királyság mint harmadik ország, és az Európai Unió közötti kapcsolatrendszerről külön egyezséget kell kötniük a feleknek. Ezek a megbeszélések párhuzamosan is folyhatnak a Brexitről szóló tárgyalásokkal. Uniós vélemények szerint szinte biztos, hogy a kapcsolatokat szabályozó megállapodás tető alá hozása több mint két évet fog igénybe venni. A megállapodáshoz a 27 tagország egyhangú hozzájárulása és nemzeti parlamentjeinek a ratifikációja szükséges.