Markoló rajzolja a határokat Irakban
Az Iszlám Állam elleni koalíció újabb légi csapásai rázták meg Észak-Irakot hétfőn, ám a kurd erők eközben új taktikával igyekeznek megállítani a szélsőséges szervezetet. Ezer kilométer hosszú árokkal próbálják feltartóztatni a dzsihadistákat, ám a határral felérő védelmi vonal miatt Bagdadban megkongatták a vészharangot.
Zakatolnak a markológépek a többségében kurdok lakta Észak-Irakban, ahol jelenleg az utóbbi idők egyik legvitatottabb „építkezése" zajlik: az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló kurd harcosok, a pesmergák Észak-Irakot nyugat-keleti irányban kettészelő, ezer kilométer hosszú árkot ásnak Rabiaától Hanakinig. Vezetőjük szerint ez a háromméter széles és három méter mély védelmi vonal a leghatásosabb módja annak, hogy megelőzzék az IS-kommandók behatolását. A bagdadi vezetés azonban gyanakodva tekint a függetlenségről álmodó kurdok árokásási projektjére, attól tartva, hogy előbb-utóbb ez a védelmi vonal lesz iraki Kurdisztán de facto határa.
– El akarják választani Kurdisztánt Iraktól, s Maszúd Barzani, a régió elnöke ki akarja kiáltani a kurd függetlenséget – nyilatkozta a közelmúltban a Voice of America internetes kiadásának az iraki parlament védelmi bizottságának vezetője.
A központi kormányzatnak az is fejfájást okoz, hogy a nagy erőkkel épülő árok számos olyan vitatott területen halad keresztül – érinti például az olajban gazdag Kirkuk városát is –, amelyet a kurdok és az arabok is maguknak követelnek. A kurdok több ilyen terület felett megerősítették ellenőrzésüket, miután az Iszlám Állam elől menekülő iraki hadsereg 2014 nyarán visszavonult régióból. „Nem mondunk le egy városról sem, amit felszabadítottunk az IS uralma alól. Azok ugyanis valójában kurd régiók. Ha Bagdad igényt tart rájuk, akkor miért nem küld ide egy katonát sem harcolni?" – fakadt ki a BBC-nek Rabiaában egy pesmerga parancsnok, Hashem Seteh.
A The New York Times szerint a Pentagonban úgy vélik: több száz amerikai és szövetséges kiképzőt és kommandóst kell az érintett országokba küldeni, ha el akarják szigetelni az Irakból és Szíriából jelentős részeket kiharapó Iszlám Államot. Katonai források szerint az amerikai csapatoknak a szír ellenzékkel, illetvet a pesmergákkal kellene együttműködni, az amerikai légi csapások által megsegített iraki kormányerők sikerei fellelkesítették a Pentagon vezetőit. A védelmi tárca többször kérte Barack Obama elnököt, növelje az iraki és afganisztáni amerikai jelenlétet, az elnök azonban nem lelkesedett ötletért. Ez most változni látszik. Az Egyesült Államoknak jelenleg 3700 katonája van Irakban, számuk 800 fővel emelkedhet. Ashton Carter védelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy az amerikai csapatok nem akarják helyettesíteni a helyi erőket, s nem kívánják átvenni a területek feletti ellenőrzést.
Másfél hónapja a cizrei pincékben
Hat hete tart a 24 órás kijárási tilalom a délkelet-törökországi Cizre városában. Zeid Raad Al Hussein, az ENSZ emberjogi főmegbízottja tegnap azt követelte Törökországtól: vizsgálják ki a január 20-án történteket, amikor a katonaság fegyvertelen emberek közé lőtt a városban, s az esetnek több áldozata volt. A török kormányzat nem a tettesek ellen lépett fel, hanem a vérfürdőt rögzítő személyt tartóztatta le. Cizre 120 ezer lakosából 100 ezren menekültek el, akik maradtak, a pincékben húzódtak meg.
