galéria megtekintése

Már olvasztanák a jeget

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 09. számában
jelent meg.


Csuhaj Ildikó
Népszabadság

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszéde után már a miniszterelnökhöz közeli konzervatív értelmiségiek, brüsszeli EP-képviselők is megfontolandónak tartják, hogy a kormányfőnek változtatnia kellene az Egyesült Államokhoz fűződő, ellenséges hozzáállásán.

Az „illiberális” jelző azoknál is kiverte a biztosítékot, akik egyébként számoltak a beszéd „nem szándékolt” következményeivel is, és az a véleményük, hogy ha a miniszterelnök nem akart volna üzenni a nyugati világnak, Amerikának, akkor az illiberális helyett inkább a piaci fundamentalizmus kifejezést kellett volna használnia. Az, hogy az amerikai „hivatalosságok” még nem szólaltak meg, nem jelenti azt, hogy nem indul olyan offenzíva a médiatéren kívül is, melynek a politikai hatását ki lehetne számítani – vélik ezek a konzervatív értelmiségiek.

Beliczay László / MTI

A médiatér nyomása erős: a Washington Post fölvetette, hogy a demokratikus törvények és normák lebontása alapot szolgáltathat az EU-ból való kizárásra. A New York Times azt szorgalmazta, hogy Brüsszel lépjen fel például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével, illetve a Kohéziós Alapban biztosított 21 milliárd eurós keret időleges megvonásával.

 

Azt ugyanakkor a lapunknak név nélkül nyilatkozó jobboldali tekintélyek nehezen tudnák elképzelni, hogy Brüsszelben az amerikai állandó képviselő felvetné Magyarország kizárását. A miniszterelnök Amerika-stratégiáját eddig támogatók közül többek véleménye változott: igen, valóban szembe kell nézni azzal, hogy az Egyesült Államok mellett új hatalmi centrumok születtek, de Amerika világhatalmi pozícióját akkor sem kellene Orbán Viktornak relativizálnia, még ha Barack Obama maga közölte is, hogy már nem egyeduralkodók.

A már említett forrásaink arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok nemcsak NATO-szövetségesünk, hanem a legfontosabb hatalom a világon, s oldani kell a „teljességgel befagyott” viszonyt. Ezt az olvadást nem segíti elő, hogy távozott a Bem rakpartról a két „híresen atlantista”, Martonyi János külügyminiszter, akit az amerikai diplomácia kifejezetten respektált, illetve Németh Zsolt államtitkár, aki nem fogadta el a számára felkínált washingtoni nagyköveti posztot.

Forrásaink belekapaszkodnak abba, hogy Oroszország az uniós élelmiszer-ipari termékek bojkottjának bejelentésekor nem említette meg kivételként Magyarországot. „Ez kudarc és siker is” – mondta egyikük, aki szerint így az amerikaiak még a paksi bővítés ellenére sem gondolhatják, hogy Magyarország Oroszország „trójai falova” az EU-ban.

Visszatérve Washingtonra: egy forrásunk, aki évente cserél eszmét informálisan az amerikai külügyminisztérium magas rangú  diplomatáival, azt mondta: rendkívül nehéz lesz a magyar kormánynak a State Departmentig „felnemesítenie magát”, a tusnádfürdői beszéd pedig végképp nem segít a kódolt, de mégis érzékelhető magyarellenesség enyhítésében.

A Pentagonnal ugyan jó a viszonyunk, de a médiatérben nem – márpedig a kormánynak legalább négy-öt befolyásos véleményformálót meg kellett volna nyerni, hogy megpróbálják kedvezően befolyásolni a közvéleményt. Az amerikai top értelmiség – ha eljut hozzá – a Fidesz-kormány véleményét nem fogadja el, amiben szerepe lehet annak a megközelítésnek is, amely szerint a magyar jobboldal eleve nem lehet teljesen demokratikus a történelmi szélsőjobboldali-fasiszta „szál” miatt.

Larry Downing / Reuters

Pedig Magyarország próbálkozik: Félegyházi Meggyes Jenő volt denveri tiszteletbeli konzul miniszterelnöki megbízottként az észak-amerikai kapcsolatok felelőse is. Az Index korábban azt írta, hogy az Egyesült Államokban különböző kutatóintézetek képviselőivel, az USA budapesti nagykövetségének beosztottjaival, az amerikai elnökválasztások előtt pedig Barack Obama és Mitt Romney tanácsadóival is találkozott.

Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter pedig egy washingtoni lobbicsoportot vezet. Meghívott Budapestre egy volt kongresszusi képviselőkből és egyéb szakértőkből álló csoportot, csakhogy lemondták az augusztus végére tervezett programot, mert ellenzéki politikusokkal mindössze egy villásreggeli volt betervezve számukra. És fordítva: Orbán Viktor, habár ősszel az Egyesült Államokba utazik, nem megy el Washingtonba, mert a Fehér Házban nem fogadnák. Nem vállalta azt sem, hogy a Georgetown Egyetemen tartott előadása után nyílt vita legyen.

Konzervatív forrásaink, akik a magyar–amerikai kapcsolatok oldását tartanák kívánatosnak, abban bíznak, ha a szintén „atlantistának gondolt” Navracsics Tibor EU-biztos lesz, és Szijjártó Péter követi a külügyminiszteri poszton, az amerikai befektetők el tudják majd választani a gazdasági kapcsolatokat az amerikai sajtó esetleges magyarellenességétől.

A lapunk által megkérdezettek nem pesszimisták: azt mondják, várjuk meg az új nagykövetek megjelenését Budapesten és Washingtonban, akik komoly változásokat is elindíthatnak. A washingtoni lehetséges nagykövetjelölt, Szemerkényi Réka atlantista, jól ismeri az Egyesült Államokat. Ami pedig Charles Gatit, a Johns Hopkins Egyetem professzorát illeti, aki azt javasolja, hogy Amerika helyezze alacsony szintre diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal: forrásaink szerint ezt a lehetőséget mindenképp el kell kerülni. Ugyanők megemlítik: Gati nagyon elfogult Orbán Viktorral szemben.

Az azonban továbbra is kérdés, hogy az „olvadáspártiak” a miniszterelnök tudomására merik-e hozni véleményüket, illetve Orbán Viktor meghallja-e azokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.