Mondókák gyászra és vigasságra

A tíz megzenésített vers között persze ott vannak a Rájátszás nagy slágerei is, mint például a Pápá, nyugodj békében, Ezt is elviszem magammal vagy a Milyen kár. Némi fazonigazításon estek át, Kollár-Klemencz jó érzékkel levakarta róluk a slágerességet, a könnyed dúdolhatóságot. A szinte mozgalmi dallá nőtt Ezt is elviszem magammal visszafogottabb lett, egy cselló drámaibbá, fenyegetőbbé tette, közben megőrizte játékosságát is. Ezzel a feldolgozással Kollár-Klemencz megtalálta a versben rejlő, mindenről lemondó kiáltást, a kétségbeesést.

A Pápá, nyugodj békében már közelebb esik koncertverziójához, bár ez is letisztultabb. A kesernyés „kiképződal”, amely a jövő nemzedékét készíti fel számos intelemmel várható életére, egyszerre gúnyos, fájdalmas és drámai. A már igazi Kistehén dalnak számító Milyen kár itt líraibb. Jobban tompítja a „milyen kár, hogy nem fűt már a koksz / milyen kár, hogy újra szívni fogsz” jellegű mondatokat. E három dal adja a Legesleges súlypontjait, ezeknél érezzük a legjobban, hogy Kollár-Klemencz hangja mennyire hozzá tudott nőni a versekhez. Gúnyosan távolságtartó, mégis a részvét hangján szól.

Vajon hányan emlékeznek még az Igor Lazin–Kollár-Klemencz-páros művére, a Kistehénre?

Akadnak gyengébb darabok is. A zongorával és csellóval felvezetett Parti Kis egyhangú, ráadásul gunyorossága megjátszottnak tűnik. Ugyanígy a Téli tájkép korcsolyázókkal, bár ez sikerültebb, a mondókák nyelvöltögető szerepe jobban kidomborodik, és a kolindás Lantos Iván hangja is besegít, árnyalja és sokszínűbbé teszi ezt a „bruegheles” tablót. A korongot nyitó Az átváltozóművész dala hasonlít leginkább egy Cseh Tamás-szerzeményhez: remekül adja meg az alaphangot, egyből beránt a lemez világába. A végére került Én vétkemben nyújtja Kollár-Klemencz a maximumot. Erdős verseskötetének legsúlyosabb darabja, a Van egy ország kapja a legtöbb játékosságot, és slusszpoénként is remekül működik, a Még egy mondat inkább levezetés már, utóirat. A Legesleges a legjobb dolog, ami mostanában történhetett a kortárs költészettel. Meggyőzően bizonyítja, hogy a Kaláka után is van élet. És lesz még utána is.