Németországból naponta kétszáz menekültet utasítanak ki. Közben különböző tervek láttak napvilágot: egy vezető CDU-politikus, Julia Klöckner kiegészítené Angela Merkel irányvonalát, míg a visegrádi négyek balkáni partnereikkel B tervet, azaz Görögország északi határainak „eltorlaszolását” készítik elő.
Algériai és marokkói származásúaknak esélyük sincs, s azok menekültkérelmét is elutasítják, akik úti célja nem Németország. Naponta kétszáz embert toloncolunk vissza Ausztriába – nyilatkozta Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter annak kapcsán, hogy egyre többen próbálkoznak a két észak-afrikai országból menekültként bejutni az Európai Unióba. Az érintettek Törökországba mennek, s ott szíriai polgárháborús menekültekké „alakulnak át”. A német belügy szerint tavaly október óta a szövetségi rendőrség ötezer embert fordított vissza a bajor határról az osztrákokhoz.
Ahol Johanna Mikl-Leitner szövetségi belügyminiszter abból indul ki, hogy pár hónapon belül elérik a minap meghirdetett plafont. Ha a beadott menekültkérelmek száma eléri a 37 500-at, akkor életbe lép a stop. Az még nem dőlt el, hogy a plafon elérése után jövőket azonnal visszaküldjük Szlovéniába – közölte a néppárti politikus.
Közben „mankót” kapott Angela Merkel német kancellár és CDU-elnök, aki egyelőre elutasítja, hogy radikálisan változtasson menekültpolitikáján. – Az A terv (értsd Merkel terve) nem bukott meg, ezért nincs szükség B tervre. Viszont jöhet egy A2, ami lehetővé teszi, hogy több pályán mozogjunk – hangoztatta az A2 kitalálója, Julia Klöckner. A CDU rajna-pfalzi elnöke és listavezetője – a nyugati tartományban március 13-án választásokat rendeznek – plafon helyett naponta változó menekültkontingenseket javasol. Emellett a német–osztrák határon fogadóközpontokat hozna létre, ezek lényegében olyan tranzitzónák lennének, amelyeket a CDU/CSU nagykoalíciós partnere, az SPD tavaly ősszel elutasított.