Az Országgyűlés azonban 2012. január 1-jei hatállyal átalakította az adatvédelem rendszerét, és a biztosi tisztség helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jórinak tehát megbízatási ideje lejárta előtt távoznia kellett tisztségéből, és helyét Péterfalvi Attilának adta át, akit az új hatóság elnökévé neveztek ki kilenc évre.
Az Európai Bizottság amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy vélte, Jóri megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti az irányelvet.
A bíróság kedden hozott ítéletében emlékeztet arra, hogy az irányelv alapján létrehozott felügyelő hatóságoknak feladataikat minden külső befolyástól mentesen kell tudniuk ellátni. Ez azt jelenti, hogy feladatkörük ellátása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, másrészt hogy döntéseiket politikai befolyástól mentesen kell meghozniuk, és az ilyen befolyásolás kockázatát is el kell hárítani. Márpedig, ha egy tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntesse, akkor ez a hatóságot a politikai hatalom akaratának való megfelelésre késztethetné – értékelte a luxemburgi bíróság.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyekkel foglalkozó alelnöke közleményben jelezte: a bíróság a keddi döntésével megerősítette, hogy a bizottság korábbi jogi értékelése helyes volt. Lapunk kérdésére az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes szóvivője, Mina Andreeva közölte: Magyarországnak kell előjönnie megoldási javaslatokkal, elmondania, hogyan akarja orvosolni a helyzetet.
Arra vonatkozóan nincs határidő, hogy a magyar hatóságoknak mikorra kell előállniuk megoldási javaslattal. Úgy tudjuk, a bizottság számára elképzelhető lenne egy olyan megoldás, hogy Jóri András más megbízatást kap.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI érdeklődésére azt közölte, tanulmányozzák az ítéletet.
