Bár magyar tisztviselőket nem érintettek a mostani bizottsági helycserék, az EU valamennyi intézményében betöltenek vezető tisztségeket. Az Európai Bizottságban Magyarország megtartotta a csatlakozáskor besöpört két főigazgató-helyettesi posztot: Kazatsay Zoltán 2004-ben a közlekedési főigazgatóságon kezdett, jelenleg foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozik. Balás Péter a kereskedelmi főigazgatóságról került az ukrajnai reformokat támogató csoport élére tavaly áprilisban. Az uniós végrehajtó testület 36 főigazgatója között nincs egyetlen magyar sem, de a felügyelt szakpolitikák fontosságát tekintve mindkét helyettesi poszt felér egy kevésbé lényeges területért felelős főigazgatói beosztással – állítják brüsszeli diplomaták.
A tizenkét új tagállam közül csak egy észt, egy lengyel, egy litván és egy szlovák eurokrata büszkélkedhet azzal, hogy feljutott a bizottsági hierarchia legtetejére.
Népességszáma és befolyása miatt Lengyelország eleve előnyösebb helyzetből indult a posztosztásnál, a szlovák jelöltet pedig segíthette, hogy kinevezésekor a honfitársa, Maros Sefcovic bizottsági alelnök intézte a személyzeti ügyeket.
Az EU intézményeiben betöltött vezető tisztségek túlnyomó többségét a csatlakozást követő években nyerték el a magyarok: 2004 után öt éven át külföldi versenytársak nélkül pályázhattak közép- és felső vezetői pozíciókra. Az igazgatók és osztályvezetők zöme akkor került állásba. A többiek lassan lépkednek fölfele a ranglétrán, egy kezdő tisztviselő átlagosan 20-25 év alatt kaphat sarzsit. Középvezetők ritkán jutnak be kívülről, bizottsági forrásaink szerint a nemzeti köztisztviselői karból vagy a magánszférából érkező menedzserek nehezen illeszkednek be az uniós hierarchiába. Az utóbbi években ezért sem emelkedik látványosan a rangidős magyar tisztviselők száma.
|
Üléseznek az EU-biztosok. Az őket segítő hierarchiában is nehéz magasra jutni
Forrás: Európai Bizottság |
Jelenleg az Európai Bizottságban négy honfitársunk dolgozik igazgatói beosztásban – többek között a kutatás-fejlesztés, a pénzügyek és a kommunikáció területén –, kettő a tagállamközi tanács főtitkárságán, egy-egy az Európai Parlamentben, az Európai Központi Bankban és az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ). Ez utóbbiban két osztályvezetői, két delegációvezetői (Tbiliszi, Bécs) és egy delegációvezető-helyettesi állást sikerült elnyerni. Az ukrajnai EU-missziót is egy magyar, Mizsei Kálmán vezeti.
Akár többen is lehetnének, ha a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a külügyből kirúgott vezető beosztású diplomatákat – állás és tagállami támogatás híján – nem tanácsolták volna el az akkor megalakuló európai diplomáciai kartól.
Nem nyilvános statisztikák szerint a magyarok az ország népességszámát meghaladó arányban dolgoznak az Európai Bizottság adminisztrációjában. Hamarosan tovább lehet javítani a számokon: a közeljövőben három főigazgatói és 13 főigazgató-helyettesi állásra ír ki pályázatot az uniós végrehajtó testület. Kérdés, hogy a Brüsszellel örökösen „háborúzó” Orbán-kormány lobbizása segíteni vagy hátráltatni fogja-e a magyar jelentkezők esélyeit.
