A nevek továbbra sem nyilvánosak, bár politikai színezettől függetlenül minden kormányzat alatt előbb-utóbb kiszivárgott, hogy a külügy – miután a jelöltekre rábólintott vagy azokat kiválasztotta az éppen hivatalban lévő miniszterelnök – kiket terjesztett a parlamenti testület elé. S bár Demeter Márta, a Külügyi Bizottság egyik szocialista tagja közleményében „nemzetközi és hazai bizalomerősítésként" a meghallgatások és a jelöltek névsorának nyilvánossá tételét sürgette, a diplomáciai normarendszerre hivatkozva ezen az elmúlt jó másfél évtizedben egyik kormányzat sem változtatott.
A külügyi államtitkári posztról a Külügyi Bizottság élére visszatért Németh az MTI-nek arról is beszélt, hogy nagyarányú váltás várható Latin-Amerikában, az arab világban, a Nyugat-Balkánon. Új nagykövet lesz Moszkvában és Kijevben is, az orosz fővárosba információink szerint Balla János jelenlegi római nagykövet, az ukrán fővárosba pedig egy korábbi moszkvai nagykövet, Keskeny Ernő megy.
Úgy tudjuk, hogy Portugáliába a volt külügyminiszter, Martonyi János kabinetfőnökét, Breuer Klárát, Madridba pedig a június elején a külügyi vezetésben még a folytonosság képviselőjeként bemutatott, az EU-s ügyekért felelős államtitkárt, Győri Enikőt küldik. Ottawában Ódor Bálint a külügy eddigi helyettes államtitkára váltja a Jobbikot mentegető nyilatkozataival többször kínos helyzetet előidéző Pordány Lászlót.
Lapunk értesülései szerint az idén kiküldés előtt álló közel negyven nagykövet és főkonzul között többségben vannak a karrierdiplomaták, jelentős részük olyan, akik a rendszerváltáskor vagy előtte a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) végeztek. Vagyis úgy tűnik, hogy a „moszkovita múlt" nem feltétlenül hátrány az előrejutásban. Ilyen például a most Tiranába készülő Heizer Antal, aki korábban Pozsonyban volt nagykövet, és vezette egykor a Határon Túli Magyarok Hivatalát is.
A külügyön kívülről érkezettek között található az értesüléseink szerint Bécsbe készülő, németül is kiválóan beszélő Hammerstein Judit, aki eddig az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára volt. New Yorkba megy főkonzulnak Kumin Ferenc, az Orbán-kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Szintén a Miniszterelnöki Hivatalból érkezik a harmincas évei elején járó Pach Judit, aki Schmitt Pál köztársasági elnök sajtófőnöke volt, s most Jakartába küldik nagykövetnek.
Kolozsváron lesz főkonzul az értesüléseink szerint intenzíven románul tanuló Mile Lajos, volt LMP-s képviselő.
A minap meghallgatott huszonnégy jelöltről Németh Zsolt az MTI-nek azt mondta, háromnak nincs külügyi tapasztalata, az ő esetükben az idő dönti el, helyesnek bizonyult-e a jelölésük, de ezért a kormányzat viseli a felelősség nagy részét. A jelöltek között nagy arányban szerepeltek karrierdiplomaták, a fideszes politikus ugyanakkor fontosnak nevezte a kormányzat filozófiáját hitelesen megjelenítő politikai kinevezettek kiküldését is. Nem zárta ki, hogy a várhatóan ősszel meghallgatandó, további közel húsz nagykövet és főkonzul-jelölt között nőhet a politikai kinevezettek aránya, de ha az mégsem ugrik meg túlságosan, akkor egészséges egyensúly lehet a diplomáciai karban a politikai kinevezettek és a karrierdiplomaták között.
Míg Washingtonba – amit Orbán Viktor kormányfő Németh Zsoltnak is felajánlott – Szemerkényi Réka, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója megy, változatlanul vannak nyitott pozíciók. Ilyen Róma, ahova a külügy felsőbb egyetértéssel Szentmihályi Szabó Pétert akarta küldeni, de a Magyar Gárdát éltető író-műfordító visszalépett. De ilyen Párizs is, ahol az igazságügyminiszterré kinevezett Trócsányi Lászlónak nincs utódja.
Kérdéses az is, hogy mi lesz a 2010 vége óta a berlini nagykövetséget irányító Czukor József sorsa. A korábbi külügyi szakállamtitkár vezérőrnagyi rangban 2002–2004 között az Információs Hivatalt is vezette, s jó viszonyt ápolt a nemzetbiztonsági ügyeket korábban felügyelő befolyásos fideszes politikussal, az Országgyűlés elnöki posztját betöltő Kövér Lászlóval.
