„Ez visszavisz a középkorba” – feketében lázadnak a lengyel nők
A tiltakozók szerint szélsőséges fanatikusok döntenek a nők életéről. A teljes abortusztilalom ellen emelik fel a szavukat. Agnieszka Holland világhírű rendező az Orbán–Kaczynski-tengely kulturális ellenforradalmát látja a dolog mögött.
Fekete ruhás tüntetést tartottak a hét végén több lengyel nagyvárosban azok a nők, akik az abortusztörvény tervezett szigorítása ellen tiltakoznak. A fekete ruha annak jele: gyászolják a szabad választás jogát és saját jövőjüket. Varsóban a parlament előtt, Krakkóban a város főterén, Londonban pedig a lengyel nagykövetség előtt volt spontán, a közösségi oldalakon szervezett megmozdulás.
A történet előzménye, hogy pénteken a szejm két társadalmi kezdeményezésről is szavazott. Az egyik enyhített volna az egyébként is szigorú lengyel abortuszszabályokon, ezt a „Mentsük meg a nőket!” nevű csoport támogatja, és 250 ezer aláírást sikerült gyűjtenie. A másik tovább szigorítaná a szabályozást. Nevük „Stop az abortusznak”, és 450 ezer aláírással álltak a parlamenti képviselők elé.
Ugyan korábban a kormányzó jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt azt jelentette be, hogy nem fogja megakadályozni, hogy mindkét kezdeményezést napirendre vegye a törvényhozás. Végül – ahogy az várható volt – elvetették az abortusz könnyítését és a születésszabályozás és a szexuális nevelés támogatását szorgalmazó kezdeményezését, az nem kerül az illetékes parlamenti bizottság elé.
A szigorítást sürgető javaslat viszont igen, amely gyakorlatilag megakadályozná a művi vetélést. A tervezet elsőbbséget ad a magzat életének az anya egészségével szemben, és nem engedi a terhesség megszakítását akkor sem, ha az előzmény nemi erőszak vagy vérfertőzés. A terhességet megszakító nőket és a közreműködő személyeket akár ötéves börtönnel is büntetné.
Jaroslaw Kaczynski, a párt mindenható vezére még nem nyilatkozott. Számolnia kell azzal, hogy pártja sok támogatót veszíthet a szigorítással: a közvélemény-kutatások szerint a lengyelek többsége békén hagyná a jelenlegi szabályozást.
A szavazás után a lengyel püspökök megköszönték az „életvédőknek” a kezdeményezést, ám részben helyre is tették őket azzal, hogy ellenzik a terhességüket megszakító nők börtönbe zárását. Az egyház régóta követeli a jelenlegi jogszabály szigorítását, s aligha lehet feltételezni, hogy a kezdeményezők és a törvényt napirendre tűző jobboldali képviselők ne egyházi akaratra léptek volna.
|
Fekete ruhás tüntetés: a „Mentsétek meg a nőket” tiltakozói Varsóban
Kacper Pempel / Reuters |
Lengyelországban már ma is Európa legszigorúbb abortusztörvénye van hatályban. A terhességmegszakítást akkor engedélyezik, ha az súlyosan veszélyezteti az anya egészségét, vagy ha a magzat erőszak, vérfertőzés következtében fogant meg. Az eljárás azonban még ezen esetekben sem hozzáférhető sokak számára. Megtagadhatják az orvosok és egészségügyi intézmények is. Az állam eközben nem ad támogatást a születésszabályozáshoz, egyedül az óvszer kapható szabadon a patikákban. Sok gyógyszerész lelkiismereti okokra hivatkozva nem ad ki receptre sem fogamzásgátló tablettákat.
Ez a súlyos helyzet késztette a feminista és baloldali erőket a „Mentsük meg a nőket!” mozgalom elindítására. Barbara Nowacka, a mozgalom elindítója október 1-jére tüntetést hirdet a szejm elé. A parlament ülésén egyébként azt mondta: „nem akarunk olyan országban élni, ahol a nők életéről szélsőségesek és fanatikusok döntenek.”
Agnieszka Holland világhírű lengyel filmrendező a TOK Fm varsói rádióban a lépést úgy minősítette, hogy az visszaviszi Lengyelországot a középkorba, megerősíti a nők alávetettségét, szülőgépekké alázza őket. „Ez máris az Orbán–Kaczynski-féle kulturális ellenforradalom jegyében történik.”
