galéria megtekintése

A magyar zenész agyonverte a párját, aztán titokban kisemmizte a gyerekeket

2 komment


Fekete Gy. Attila

A spanyol bíróság háromszázezer eurót ítélt meg egy Tenerifén agyonvert magyar asszony gyermekeinek az édesanyjuk meggyilkolása miatt 19 év börtönbüntetésre ítélt egykori élettárs magyarországi vagyonából. A férfi anyja segítségével eladta a kártérítés fedezetét. A magyar hatóságok nem emeltek kifogást.

Helmeczy László ügyvéd a kiskorú gyermekük képviseletében beperelte a pár, B. Emese „álnok módon elkövetett meggyilkolásáért” Spanyolországban jogerősen 19 év börtönre ítélt L. Péter zenészt és édesanyját. L. ugyanis a börtönből, Budapesten élő édesanyja segítségével titokban és mélyen ár alatt túladott egy olyan ingatlanon, amelyet a spanyol bíróság a B. Emese két gyermekének megítélt kártérítés fedezeteként jelölt meg. A család persze hallani sem akar arról, hogy a vételárból egy fillért is adjon a gyerekeknek.

Vérfolt a kocsiban

B. Emese eltűnését a repülőtéri Magic Gifts üzlet munkatársai jelentették be 2010. július 8-án, kevéssel délután három óra után. Az akkor már a párjával évek óta a Spanyolországhoz tartozó Tenerifén élő és dolgozó Emesét kollégái munkájában kötelességtudó emberként ismerték, így azonnal rosszat sejtettek, amikor aznap reggel minden előzetes bejelentés nélkül kimaradt a munkahelyéről.

 

Spanyolországban nem úgy zajlik az eltűnt személyek keresése, mint nálunk, hogy pár napig a rendőrség csak vár, hátha magától előkerül az illető. A tenerifei hatóságok már alig egy órával a bejelentés után felhívták Emese férjét, akinek állítása szerint fogalma sem volt arról, hogy párja eltűnt volna. Azért a biztonság kedvéért személyesen is felkeresték a nyomozók.

És ez lett L. Péter veszte.

L. Péter és B. Emese Tenerife Valle de San Lorenzo településen, a La Ele utcában élt. A férfi basszusgitáros volt az egyik közeli szálloda Beatles-emlékzenekarában. Ismerői erőszakos, a környezetét állandó kontroll alatt tartó emberként írták le a rendőrök előtt.

Édesanyja kevéssel a gyilkosság után, az RTL Klub televíziónak nyilatkozva azt mondta: a sok munka miatti alvásmegvonásra visszavezethető kimerültség jelei mutatkoztak rajta, tartott tőle, hogy nem bírja már sokáig a nyomást és összeomlik.  Mások viszont egyszerű – és az érintettek ismerői szerint alaptalan – féltékenységgel magyarázták, hogy „állandóan stresszben volt”.
Amikor a rendőrök elmentek L. Péter és B. Emese otthonába, a férfi még nyugodtnak tűnt. Állította: semmi jelét nem látta, hogy párja ne munkába készült volna. Aztán az egyik nyomozónak feltűnt egy folt L., a ház előtt parkoló Mercedesének a lökhárítóján. Megkérdezte, megvizsgálhatja-e.

L. Péter csapdába került. Nem voltak kétségei, hogy ha nemet mond, a nyomozók pillanatok alatt találnak valami indokot, hogy a hozzájárulása nélkül is megvizsgálják a foltot. Ahogy azt illetően sem, hogy mit állapít majd meg a gyorsteszt. Jelesül, hogy vérfolt éktelenkedett a lökhárítón. A néhai B. Emese vére.

L. rövid időn belül összeomlott. Elmondta, hogy aznap összevesztek valami apróságon. Emese faképnél hagyta, és a garázsba ment, hogy átöltözzön. Ő jó húsz perccel később ment utána, mert bocsánatot akart kérni. Emese azonban félrelökte. Nekiesett egy polcnak, amiről mindenféle holmik, köztük egy majd húszkilós hangfal is leesett, egyenesen Emese fejére.

Dőlt a vér a fejéből, amitől a nő még ingerültebb lett. Megpróbálta ököllel megütni a férfit, de L. elmondása szerint az utolsó pillanatban sikerült elkapnia a fejét, így Emese az ajtóba csapott egy hatalmasat. Ő megpróbálta félrelökni, és ekkor Emese valamiben megbotlott és elesett. Aztán már csak mozdulatlanul feküdt.

L. Pétert vallomása szerint sokkolta párja nem kívánt halála. Fogalma sem volt, hogy amit azután tett, miért tette. Nem hívta a mentőket. Mást sem. Párja holttestét lemeztelenítette, kezeit gyorskötözővel hátrakötötte, majd egy takaróba csavarva a Mercedes csomagtartójába tette, és elautózott vele egy a lakásuktól távoli, elhagyatott helyre, ahol kitette és kövekkel letakarta.  Később hipóval felmosott, megpróbálta eltüntetni a bűntett nyomait. Nem sikerült.

Álnok módon

A spanyol rendőrségi szakértők a garázs számos pontján jelentős mennyiségű vérnyomot találtak, dulakodásnak azonban semmi jelét nem látták. A nyomszakértők szerint semmi olyasmi nem esett le a polcról, ami a B. Emese testén talált sérüléseket okozhatta volna.

A polcokra lerakódott por is egyenletes volt, ami szintén arra utal, hogy onnan semmi nem esett le, és oda semmit nem pakoltak vissza később.

Már akkor nyilvánvaló volt a rendőrök számára, hogy sok minden történhetett abban a garázsban, de az nem, amit L. Péter előadott. Gyanújukat csak fokozta, hogy megtudták, Emese barna öves tékvandós volt, oktatta is a küzdősportot. Ha valóban dulakodásba torkollott volna aznapi vitájuk, L. Péternek nem sok esélye lett volna kitérni az asszony ütése elől, fellökni őt meg még annyi sem.

A nyomozás végén a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy L. Péter párja után ment  a garázsba, egy súlyos tárggyal hátulról leütötte, majd még több nagy erejű ütést mért a kezére, a testére és a fejére. A bíróság ítéletében részletesen leírta azt a brutalitást, amellyel a szakértők szerint L. Péter elvette párja életét. Horrorfilmbe való jelenetek játszódhattak le a garázsban.

L. Péter és B. Emese a tenerifei Valle de San Lorenzo központjában, egy apartmanban élt
L. Péter és B. Emese a tenerifei Valle de San Lorenzo központjában, egy apartmanban élt

L. Péter mindvégig tagadta, hogy szándékosan okozta volna a párja halálát, az esküdtek azonban nem hittek neki. 2013. április 29-én az illetékes körzeti bíróság L. Pétert mint „álnok módon elkövetett gyilkosság bűncselekményének elkövetőjét” 19 év börtönre ítélte. Kiegészítő büntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte a perköltségek megfizetésére.

Elrendelte továbbá, hogy L. Péter a szabadulását követő tíz évben 500 méternél nem mehet közelebb B. Emesével közös kiskorú gyermekükhöz, az asszony előző kapcsolatából született felnőtt gyermekéhez és édesanyjához. Valamint a szabadulását követő hat évben semmilyen módon nem is léphet kapcsolatba velük. Egyidejűleg a bíróság azt is megtiltotta, hogy L. valaha is visszatérjen a bűntény helyszínére, Tenerife Arona megyéjébe.

A magyar büntetőbírósági gyakorlattal ellentétben a spanyol bíró a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása után a polgárjogi felelősség kérdéséről is döntött. Az áldozat mindkét gyermekének 150-150 ezer euró kártérítés megfizetésére is kötelezte L. Pétert.
A spanyol bíróság ítélete másodfokon 2014. április 23-án emelkedett jogerőre.

Szűk fél évvel később Budapesten L. Péter képviseletében dr. L. Péterné 10 millió 300 ezer forintért eladta L. Péter társasházi lakását, amelyet egy értékbecslő 15,9 millió forintra értékelt.

B. Emese édesanyja és a fiatalkorú gyermeke gyámja Helmeczy Lászlót kérte meg, segítsen a spanyolországi ítélet hazai végrehajtásában. Ekkor derült ki, hogy a Spanyolországban raboskodó L. elkezdett túladni a vagyonán. Nyilvánvalóan azért – vélelmezi Helmeczy –, mert a spanyol bíróság úgy rendelkezett, hogy a gyermekeknek megítélt kártérítésért minden ingó és ingatlan vagyonával felel.

Magyar út

Helmeczy a tartozás fedezetének elvonása és más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tett a IX. kerületi rendőrkapitányságon – a IX. kerületben található ugyanis L. Péter titokban eladott ingatlana. Azonban a rendőrség dobta az ügyet. Azzal az indokkal utasította el Helmeczy feljelentését, hogy „a Btk. kizárólag az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyon elvonására értelmezi, illetve gazdasági tevékenység keretében lekötött tartozás esetén bünteti” az ilyen cselekményt.

Ezzel az ügyészség is egyetértett, majd a ­Helmeczy panaszát elutasító határozatában részletesen kioktatta az ügyvédet, hogyan harcolhat tovább pótmagánvádlóként, avagy polgári perben az igazáért.

Bár Helmeczy feljelentésében a tartozásfedezet elvonásán túl szerepelt még a „és más bűncselekmények gyanújával” kitétel is, azzal sem a rendőrség, sem az ügyészség nem foglalkozott. És nem is indokolták meg, hogy miért nem. Pedig az általunk megkérdezett egykori büntetőbírók, több volt ügyész és ma is aktív ügyvéd szerint az ingatlanok eladása lehet bűncselekmény. Zártörés miatt például. A spanyol bíróság ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a kártérítés fedezete L. Péter minden ingó és ingatlan vagyona, és ezt ő és az édesanyja, aki jelen volt a kinti peren, pontosan tudta. Ennek ellenére vagy talán épp ezért adtak túl a IX. kerületi lakáson.

Annyi szépséghibája persze ennek az ügynek is van, hogy az a spanyol ügyvéd, akinek a bíróság döntése alapján a gyermekek érdekeinek képviseletében dolga lett volna a bírói döntést érvényesíteni Magyarországon – például bejegyeztetni a jelzálogjogot vagy bűnügyi zárlatot, L. minden fellelhető vagyonára –, pont úgy nem törődött a magyar árvák érdekeivel és jogaival, mint a magyar hatóságok többsége.

Így aztán hiába lobogtatja Helmeczy a külügyminisztériumtól a rendőrségen át az ügyészségig a jogerős spanyol ítéletet, a dolgok jelen állása szerint végig kell járnia a magyar utat. Mintha mi sem történt volna, pereskednie kell a bíróság által már megítélt kártérítésért. Kérdés, mit nyer, ha nyer, L. Péter képes lesz-e akkor még fizetni. Vagy majd az ügyvédnek kell azt is kinyomoznia, hogy hová lettek L. ingóságai és ingatlanai, illetve az azokból származó bevételek. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.