Egy hete, az első ilyen tanácskozáson még csak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Törökország külügyminiszterei ültek a tárgyalóasztalnál, most viszont mintegy tucatnyian lesznek, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és Németország, valamint a válság sújtotta térség több meghatározó állama, így – orosz kezdeményezésre – a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató Irán, no meg Egyiptom. Kairó ugyan nem áll ki nyíltan a damaszkuszi rezsim mellett (hiszen komoly gazdasági támogatást kap Aszad egyik legelszántabb ellenfelétől, Szaúd-Arábiától), viszont jó viszonyt ápol Moszkvával, és támogatja az egy hónapja megkezdett orosz légicsapásokat.
Washington és szövetségesei szerint – miként Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes egy interjúban kifejtette – „a most beinduló folyamatnak Aszad távozásához kell vezetnie", legfeljebb átmeneti időszakra hajlandóak a tisztében hagyni a szíriai elnököt. Teherán viszont a megtartásában érdekelt, míg Moszkva – állítása szerint – nem Aszad személyéhez ragaszkodik és szinte napi kapcsolatban van az ellenzékkel is, viszont választások előkészítését sürgeti, hogy a lakosság döntsön Szíria vezetőjéről. Vagyis az lehet a célja, hogy – ha nyíltan ezt nem is mondják ki – Aszad lehetőséget kapjon a folytatásra.
Ha az egyeztetések előbb vagy utóbb valamilyen kompromisszumot hoznának is, kétséges, hogy azt miként lehetne megvalósítani a megosztott országban.
Abban egyetértés mutatkozik, hogy ehhez előbb a terrort, az Iszlám Államot (IS) kell megfékezni, ám a Nyugat szerint ezt gátolják az egy hónapja megindított orosz légitámadások. Moszkva növekvő szíriai aktivitása, hadszíntéri megjelenése közrejátszott abban, hogy felgyorsultak a rendezési erőfeszítések, nélkülük talán a bécsi egyeztetések sem kezdődtek volna meg. Azt viszont rendre az oroszok szemére vetik, hogy repülőgépeik nemcsak az IS-t támadják, hanem Aszad által szintén terroristának tartott, a Nyugat szerint viszont mérsékelt ellenzéket és polgári célpontokat is.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet tegnap azt közölte, hogy az elmúlt hetekben 12 szíriai kórházat ért találat, és a betegek, valamint az egészségügyi személyzet tagjai közül legalább harmincöten vesztették életüket. Az MSF arra nem tér ki, milyen erők követték el a támadást, de a Reuters beszámolója emlékeztet arra, hogy az orosz és a szíriai légierő is intenzív légi csapásokat hajt végre Szíria nyugati és északnyugati régiójában. Sőt egy csütörtöki hír szerint feltételezhető, hogy az oroszok tágították akcióik hatáskörét: nekik tulajdonítják a szerdán délen, Deraa tartományban, az izraeli ellenőrzés alatt álló Golán-fennsíktól alig húsz kilométerre észlelt éjszakai támadásokat is.
|
Damaszkuszi jelenet a kormányerők egyik légitámadása után
Bassam Khabieh / Reuters |
Az orosz propaganda ugyanakkor a katonai akciók teljes sikeréről számol be. Közlése szerint az elmúlt közel egy hónapban 800 terrorista célpontot semmisítettek meg, s nőtt az orosz légierő aktivitása is. Míg kezdetben napi mintegy húsz bevetést hajtottak végre, szerdán a védelmi minisztérium képviselője már 71 felszállásról és 118 célpontra mért csapásról tájékoztatott.
Információs fekete lyuk
Az Iszlám Állam (IS) 2014 júniusa óta legalább 13 újságírót és más médiaképviselőt gyilkolt meg Moszulban – közölte a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szakmai szervezet, amely szerint a sajtó munkatársai a dzsihadisták fő célpontjai közé tartoznak. Az utóbbi 16 hónapban elrabolt 48 médiaalkalmazottból legalább tíz sorsáról máig semmit sem tudni – szól a jelentés, és azt is megemlíti, hogy az IS az ellenőrzése alá vette a helyi tévé- és rádióadókat, „információs fekete lyukká” változtatva Moszult. (BBC)
