Igaz, a brit Financial Timesnak már azt is elmondta, hogy a Moszkva elleni szankciók nem hozták meg a remélt eredményt, mivel az orosz-ukrán konfliktus nem enyhül, míg Európa és leginkább Közép-Európa gazdaságai szenvednek. A miniszter, valamelyest Moszkva érdekeivel szembemenve, Brüsszelben még Macedónia és – a jelentős orosz üzleti érdekeltségekről is ismert – Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását, illetve a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatának felgyorsítását is szorgalmazta. A hónap elején, Tbilisziben pedig közölte: Magyarország azt fogja javasolni az EU-nak, hogy kimondottan Grúziára szabott programot dolgozzon ki a keleti partnerségi programon belül.
A nyilatkozatok – és azok gyakorisága – azt sugallják, hogy hangsúlyeltolódás ment végbe az ukrán válság kezelésével kapcsolatos, Nyugaton sokat bírált magyar álláspontban, hiszen Orbán Viktor kormányfő augusztusban még úgy vélekedett: a szankciókkal „lábon lőttük magunkat", a megszorítások többet ártanak nekünk, mint az oroszoknak. A külügyi tárca lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint azonban a magyar kormány politikája következetes.
„Mindig is lojálisak voltunk az EU döntéseihez. Ugyanakkor nem rejtettük véka alá azt az álláspontunkat sem, hogy Magyarországot komoly kár éri az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt, ezért számítunk az EU szolidaritására a kompenzáció tekintetében" – áll a kérdésünkre adott írásos válaszban, amely „kifejezetten ésszerűnek" nevezi az uniós külügyminiszterek hétfői, a politikai párbeszéd fenntartása, Ukrajna területi integritása, valamint az ukrán kormány előtt álló strukturális reformok melletti elkötelezettséget hangoztató döntéseit.
A tárca következetesnek nevezi az Európai Unió és Oroszország közötti hatékony és pragmatikus együttműködés újraépítését szorgalmazó magyar álláspontot is, és hangoztatja: „örülünk, hogy a német külügyminiszter is látogatást tett a héten Kijevben és Moszkvában".
A taktikázást is elképzelhetőnek tartja viszont Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. – Idő kell ahhoz, hogy bizonyosan kiderüljön, tényleg irányváltásról van-e szó, vagy a magyar kormány az új retorikával csak meg akarja nyugtatni a nyugati partnereit, enyhíteni akarja a rá nehezedő külső nyomást, miközben továbbra is folytatja a különutas politikát Moszkvával szemben – mondta a Népszabadságnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meglehetősen elnézően nyilatkozott a magyar kollégájával folytatott tárgyalása után. – Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi – idézte Lavrovot az MTI.
Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor Vlagyimir Putyin egy korábbi nyilatkozatát idézte fel. – Nemrég olyan amerikai nyomásról beszélt, amely a nyugati tábor több országát is arra kényszeríti, hogy szembemenjen a saját érdekeivel – mondta a szakértő, aki nem kételkedik abban, hogy e szavak Magyarországra is vonatkoztak.
Putyin mindenesetre szerdán is értésre adta, hogy Budapest felértékelődött Moszkva szemében. Amikor átvette több moszkvai nagykövet, köztük a magyar, megbízólevelét, Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot, és kijelentette: Moszkva osztja a magyar vezetés készségét a konstruktív párbeszéd erősítésére, a tervezett, igen nagyszabású beruházási projektek közös megvalósítására.
