Az Iszlám Állam semmit sem bízott a véletlenre, „koordinátorai" a Telegram-csatornán tucatnyi tippet adtak a magányos farkasoknak – a mérgezéstől a házilag készített robbantásos támadásig –, arra buzdítva őket, hogy elsősorban amerikai, brit, francia és izraeli látogatókat vegyenek célba.
A szélsőségesek továbbá azt javasolták a potenciális merénylőknek, hogy alaposan tanulmányozzák az izraeli sportolók elleni 1972-es müncheni vérengzést.
|
Legendás fotó a túszejtőkről az 1972-es müncheni olimpián N24.de |
Az aggodalmat csak növelte, hogy a hatóságok július közepén letartóztattak tíz brazil állampolgárt – közülük ketten nemrég tértek át az iszlámra –, az FBI fülese szerint ugyanis merényletre készültek. Alexandre de Moraes igazságügyi miniszter szerint az Iszlám Államnak hűséget fogadó férfiak „amatőrök" voltak, az eset mégis rávilágított arra, hogy bár sokáig úgy tűnt, Brazília sem immunis a terrorizmusra. Az olimpia mindig is kiemelt biztonsági kockázatú eseménynek számított, ezt pedig súlyosbították az elmúlt másfél év európai és amerikai támadásai.
A kérdés sokak szerint az, hogy az e téren tapasztalatlan Brazília készen áll-e a játékok biztosítására. Az ország már több nagy sporteseményt is lebonyolított, ám az Egyesült Államok már két éve, a labdarúgó világbajnokság idején is hiányosságokat fedezett fel a biztonsági rendszerben: amerikai források szerint a brazil hatóságoknak kevés tapasztalatuk volt a biológiai és radioaktív támadások terén, a terrorelhárítóknál is több ügynökre lett volna szükség, és a terrorizmus elleni törvényeket sem találták elég szigorúnak.
Az akkor még Dilma Rousseff vezette munkáspárti brazil kormány is felismerhette a hiányosságokat, mert szorosabbra fűzték a kapcsolatot az Egyesült Államokkal – pedig a két ország viszonya akkoriban nem volt felhőtlen, mivel kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA ) lehallgatta több magas rangú brazil vezető, köztük Rousseff telefonját.
|
Őrök a riói Deodoro Stadionnál Damir Sagolj / Reuters |
Brazíliának azonban szüksége volt az Egyesült Államok szakértelmére, így fokozták a hírszerzési együttműködést, s amerikai egységek készítették fel a brazilokat, hogy mit tegyenek vegyi támadás esetén, és miként biztosítsák az olyan „puha" célpontokat, mint az éttermek, bárok és bevásárló központok. Ebben az időszakban több tucat brazil rendőr és katona utazott az Egyesült Államokba, ahol megfigyelhették, hogy az amerikai hatóságok miként biztosítják a Super Bowlt, a United States Open golfversenyt, és más hasonló, nagyszabású eseményt. Franciaország szintén elit rendőri egységeket küldött Brazíliába, amelyek a repülőterek és a vasúti hálózatok biztosításában segédkeztek.
Dilma Rousseff hivatalából felfüggesztett elnök márciusban aláírt egy terrorellenes intézkedéscsomagot, amely megkönnyítette a gyanús személyek őrizetbe vételét és bebörtönzését. Az NYT-nak nyilatkozó amerikai források szerint Brazília nagy utat tett meg, s a felkészülést a belpolitikai válság sem zavarta.
|
Járőrök Copacabanán Brian Snyder / Reuters |
A 84 ember életét követelő júliusi nizzai terrortámadás után a brazil hatóságok tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket, s két héttel az olimpia előtt katonák lepték el a népszerű strandokat, köztük a Copacabanát. A tervek szerint 85 ezer rendőr, katona és tűzoltó fog szolgálatot teljesíteni a játékok alatt, kétszer annyian, mint négy éve Londonban.
Marcos Ferreira terrorizmus-szakértő, a Paraíbai Szövetségi Egyetem oktatója jelenleg is Rióban van, és lapunknak azt nyilatkozta: soha életében nem látott ennyi rendőrt és katonát az utcákon. – Brazília pont annyira veszélyeztetett, mint bármelyik ország, amely hasonló eseményt bonyolít le. A riói rendőrség nagyon jól képzett az erőszakos bűncselekmények terén. Alaposan felkészültek, hogy miként reagáljanak egy lövöldözésre, de egy robbantás esetén már más a helyzet.
Muszlimok Brazíliában
A 2010-es népszámlálási adatok szerint 35 ezer muszlim él a 206 milliós Brazíliában, bár a Muzulmán Szövetség 800 ezer és 1,2 millió közé teszi a hívők számát. Többségük Sao Paulóban él, ahol 2015-ben húsz százalékkal nőtt a mecsetek és iszlám imaházak száma az Afrikából és a Közel-Keletről érkező bevándorlók hatására. Az első muzulmán hívők afrikai rabszolgák voltak, őket követték később a Közel-Keletről – főként Szíriából és Libanonból –, és Délkelet-Ázsiából származó, Brazíliában szerencsét próbáló bevándorlók.