Holger Apfelt a párttársai gyakorlatilag megpuccsolták tavaly decemberben. Olyan pletykák terjedtek róla, hogy molesztált két fiatalabb férfit, de erre ő – illuminált állapotára hivatkozva – nem emlékezett.
A melegvádak azonban a szélsőjobb szubkultúrában megbocsáthatatlanok, Apfel pedig hiába hivatkozott arra, hogy családos ember, és semmi rosszat nem követett el, a bizalom megingott benne. Amúgy is túl „puhának" tartották, mert igyekezett polgári arcot adni a szélsőjobbnak, letérve a harsány radikalizmus útjáról. Apfel szerint minderre azért volt szükség, hogy szalonképessé tegye az NPD-t – ez persze nem sikerült. Egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a pártelnökségről, aztán mindenki meglepetésére kilépett a pártból is.
Most éppen spanyolul tanul, és békés ember benyomását kelti. A pincérnője jugoszláv származású osztrák asszony, aki dicséri a hely családias légkörét. Elég nagy lépés ahhoz képest, hogy Apfel a bevándorlókat korábban jóléti négereknek és rabló cigánybandáknak nevezte, akik napi szinten terrorizálják a jó német társadalmat.
Azt állítja, hogy elege lett a politikából, és hátat fordít a múltjának. Az NPD szerinte megreformálhatatlan, tele intrikákkal – legyintett. Azt viszont nem engedi, hogy az újságíró a vendégekkel szóba álljon, nehogy lerántsa a leplet a tulajdonos múltjáról. De a hír már elterjedt. A német bevándorlók helyi lapja, a Mallorca Zeitung kommentárjában fel is hívta a figyelmet rá: mégis miféle emberek költöznek újabban a spanyol szigetre?
A spanyol lapok is felkapták a sztorit, és csak mint a német náci párt egykori vezetőjéről cikkeznek róla. A kommentelők dühöngenek, hogy Spanyolország egyfajta európai szemétlerakó lesz újabban, ahol mindenféle gyanús alak meghúzhatja magát.
A szomszédok óvatosak: azt mondják, hogy nem szeretnének neonácikat a szigeten, különösen nem erőszakos akciókat, például az észak-afrikai bevándorlókkal szemben. De rajta tartják a szemüket a német jövevényen.
