– A szankciók alapvetően eszközként szolgálnak ahhoz, hogy az Európai Unióval közösen elérjük: Oroszország tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, területi integritását és azt, hogy szabadon választhassa meg a jövőjét. A válság politikai megoldását akarjuk, s úgy gondoljuk, a Nyugat és Oroszország között számos területen lehetséges az együttműködés. Ehhez azonban a Kremlnek be kell fejeznie azt az agresszív politikáját, amivel komolyan veszélyezteti az 1989–1990-es kelet-európai változások utáni európai biztonsági rendszert. Számunkra elfogadhatatlan a határok erőszakos, katonai beavatkozással kikényszerített megváltoztatása – hangoztatta a veterán amerikai diplomata, volt varsói nagykövet azon reményekkel kapcsolatban, hogy pár héten belül fel lehet függeszteni az Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedéseket.
– Magyarország és annak miniszterelnöke a magyar történelemből jól tudja, hogy mit jelent, ha valakit az őt ért külső agresszióban magára hagynak – folytatta Fried azon újságírói felvetésekre reagálva, melyek felidézték Orbán Viktor legutóbbi megnyilvánulásait. A magyar miniszterelnök előbb azt mondta, az „Európai Unió lábon lőtte magát az Oroszország elleni szankciókkal,” majd a walesi NATO-csúcs után úgy nyilatkozott: katonai-védelmi téren héják, gazdasági vonatkozásban galambok leszünk. Fried szerint Washington is figyelembe vette a magyar aggodalmakat, tárgyaltak magyar kormánypolitikusokkal, de az EU bátor döntést hozott és ehhez Magyarország is csatlakozott.
– Az Európai Unió nem a Varsói Szerződés. Az EU-ra egyetlen külső hatalom sem kényszeríti rá az akaratát, s minden tagállam szabadon kifejtheti álláspontját – tette hozzá a Kelet-Közép-Európát jól ismerő, a NATO-bővítésben is közreműködő diplomata.
|
| Az olaj- és gázexportot nem érintik a szankciók - Leohard Foeger / Reuters |
Emlékeztetett rá, hogy az Oroszország elleni szankciók nem „Irán típusúak”, vagyis nem vonatkoznak a jelentős részben Európába irányuló orosz kőolaj- és földgázexportra. Tudomása szerint az oroszoktól való energiafüggőség csökkentése az érintett EU-tagállamok, különösen Magyarország fő célkitűzései közé tartozik.
Majd arról beszélt: a nyugati szankciók és az orosz ellenintézkedések az USA gazdaságát, például az amerikai energetikai cégeket is érintik, azoknak komoly veszteséget okoznak. Ez utóbbiakat Washington kész anyagilag is kompenzálni. Az embargót megsértő, kijátszó cégeket és magánszemélyeket felelősségre vonják, ebben más korábbi embargók esetében komoly gyakorlatra tettek szert. Az embargó okozta üzleti lehetőségeket kihasználó harmadik országokat, például a nem EU-tag, de az unióba törekvő Szerbiát igyekeznek diplomáciai úton rávenni, ne térjenek el a nyugati vonaltól.
Nem csak Kijevet fenyegette Putyin
Az orosz elnök megfenyegette a balti szovjet utódállamokat, Lengyelországot és Romániát – mondta az ukrán államfő. A Süddeutsche Zeitung szerint Petro Porosenko egy hete, az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélésén idézte Vlagyimir Putyint. Szavai szerint a Kreml ura azt mondta, ha akarja, az orosz csapatok két nap alatt nemcsak Kijevet, hanem Rigát, Vilniust, Tallinnt, Varsót és Bukarestet is elérik. Putyin arra is figyelmeztetett, hogy kétoldalú kapcsolatai révén meg tudja akadályozni az EU-ban az Oroszországot sújtó döntéseket. Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók sértik a Kereskedelmi Világszervezet alapelveit, de a belső piac fejlesztésével fel lehet venni velük a harcot. (Hírösszefoglalónk)
