galéria megtekintése

Kitört az interkontinentális sajtháború

2 komment

NOL

Csak európai élelmiszer viselhet európai nevet, amerikai gyártású fetát vagy parmezánt nem lehet annak nevezni. Az Európai Unió névvédelmi programja ellen harcba szállnak az amerikai gyártók.

Ron Buholzer a wisconsini sajtgyár negyedik generációs tulajdonosa, a dédapja, Ernst Buholzer 1925-ben vándorolt be Svájcból az Egyesült Államokba. A Clondike Cheese néven futó Buholzer-vállalkozás egyik legkedveltebb terméke a görög salátából jól ismert feta. Ha az Európai Unión múlik, akkor Buholzernek át kell neveznie a fetát „feta-jellegűre", és mindenfajta – a görög eredetre utaló – jelképet is el kell tüntetnie a csomagolásról. Az unió minden követ megmozgat ugyanis azért, hogy az európai eredetű élelmiszerneveket kizárólag Európában készült élelmiszerek viselhessék.

A névháború befolyásolhatja a szabadkereskedelmi szerződés sorsát is
A névvita befolyásolhatja az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi szerződés sorsát
Brian Snyder / Reuters

A feta mellett Brüsszel még több mint 140 elnevezést akar levédeni, így például olyan sajttípusokat, mint a parmezán, a grana, a gorgonzola, a gruyere, az emmentáli vagy a munster – írja az Economist. A Guardian szerint az uniós oltalom olyan élelmiszerekre is kiterjed majd, mint a fekete-erdei sonka (Schwarzwälder Schinken), az olasz prosciutto, az eredeti görög joghurt vagy a bolognai felvágott.

 

Az EU illetékesei azt mondják, csak a Pármában gyártott parmezán és csak a Görögországban előállított feta az igazi – még azzal együtt is, hogy ez utóbbi nem köthető egyetlen konkrét görög városhoz vagy régióhoz sem. Az amerikai tejfeldolgozó-ipar és a sajtgyárosok azonban hallani sem akarnak arról, hogy az általuk előállított parmezánt „reszelt keménysajtnak" nevezzék, és az évi négymilliárd dolláros árbevételt hozó tengerentúli sajtágazat védelme érdekében készek kereskedelmi háborút vívni az Európai Bizottsággal. Elképesztő, amit az európaiak keresztül akarnak vinni – idézte a Reuters az amerikai tejtermelők szövetségének elnökét, Jim Mulhernt.

Egy eredetileg az észak-olaszországi Trentinóból származó sajtfajta, a crucolo egyik 180 kilogrammos darabjának a kóstolója 2011-ben a massachusettsi Concordban. A jelképeket is el kell tüntetni
Egy eredetileg az észak-olaszországi Trentinóból származó sajtfajta, a crucolo egyik 180 kilogrammos darabjának a kóstolója 2011-ben a massachusettsi Concordban. A jelképeket is el kell tüntetni
Brian Snyder / Reuters

Mulhernék igyekeznek minél több politikust megmozgatni. Ötvenöt szenátor – demokratapártiak és republikánusok vegyesen – levélben fordultak az USA agrárminiszteréhez, Tom Vilsackhoz és külkereskedelmi főképviselőjéhez, Michael Fromanhez, azt kérve, hogy semmiképpen se egyezennek bele az unió követeléseibe. – Az EU lépései tisztességtelen módon akadályoznák nagyon sok amerikai kis- és középvállalkozás működését – fogalmazott az ötvenötök nevében Charles Schumer New York-i demokratapárti és Patrick Toomey pennsylvaniai republikánus szenátor. Megfigyelők szerint a „névháború" komolyan befolyásolhatja az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás sorsát is.

A washingtoni törvényhozókhoz felzárkózott a Kraft Foods, a több mint 18,2 milliárd dollár éves árbevételű, Illinois-i székhelyű élelmiszeripari óriás is. Szerintük az Egyesült Államokban több évtizede teljesen általánosak az európai eredetű sajtelnevezések. Ezek megváltoztatása hatalmas kiadást jelentene a gyártóknak, ugyanakkor összezavarná a fogyasztókat – állította Basil Maglaris, a Kraft szóvivője a Guardiannek.

Több érintett amerikai cég is elismeri persze, hogy az eredeti termékeket, például a sajtokat az európai bevándorlók hozták magukkal az Újvilágba, de amerikai cégek tették ezeket népszerűvé az USA hatalmas piacán. Errico Auricchio, a wisconsini BelGioioso Cheese tulajdonosa 1979-ben hozta át Amerikába az olaszországi céget. Szerinte a globalizáció idején nem lehet megállítani a (sajt)kultúra terjedését, ráadásul a tengerentúlon is egyre több kézműves sajtkészítő működik – például a Schumer szenátor által képviselt New York államban. „Nem hiszem el, hogy ez nem parmezán" – tréfálkozott Auricchio arra a kérdésre, miként nevezné át a sajtját, ha arra kényszerítenék.

Egy vermonti sajtkészítő, Peter Dixon. Csak a helyi az igazi?
Egy vermonti sajtkészítő, Peter Dixon. Csak a helyi az igazi?
Brian Snyder / Reuters

Jaime Castaneda, az uniós névváltoztatás ellen alakult lobbicsoport vezető szakértője szerint már régen nem igaz, hogy jó sajt csak az európai gyártású lehet. Amerikában egyre népszerűbbek a helyi készítésű, kézműves sajtok, és a fogyasztók inkább ezeket keresik, mint a jól ismert élelmiszeripari márkákat. Az európaiak legfeljebb a kifejezetten földrajzi helyekhez köthető márkanevek esetében – például a Parmigiano-Reggiano esetében – követelhetik a védelmet.

Az Economist felveti, hogy ha a dolgok így haladnak, mi lesz a French fries, vagyis a hasábburgonya sorsa, amelyet a 2003-as iraki háború kapcsán kialakult amerikai–francia viszály idején egy időre átneveztek Freedom fries-ra (szabadságkrumplira). Vagy mi történhet az amerikaiak világhódító ételével, a hamburgerrel?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.