– Jordánia hadereje profi és kompetens, de már régóta nem vett részt harcokban. Nem hiszem, hogy a kormány valóban kész a szárazföldi haderő bevetésére. Ráadásul ki tudja, hogy a szíriai kormány elfogadná-e ezt a lépést. Óriási kockázatot jelentene, ha a jordániai hadsereg szíriai engedély nélkül hatolna be az országba – mondta lapunknak Szajig. Szerinte az IS elleni támadáshoz a szárazföldi csapatoknak jócskán be kellene nyomulniuk Szíriába, egészen közel a szintén az IS által irányított szomszédos iraki területekig, ami tovább növelné a kockázatot. A szakértő úgy gondolja, hogy a királynak érthető módon keménynek kell mutatkoznia, de a valóságban több esély mutatkozik arra, hogy Jordánia a hírszerzés területén növeli az aktivitását.
Egyébként sem biztos, hogy a szárazföldi jelenlét növelné a király népszerűségét. Az IS elleni gyűlölet összekovácsolta az embereket, de míg egyesek szerint harcolni kell a szélsőséges szunnita szervezet ellen, mások úgy vélik, hogy jobb nem húzogatni az oroszlán bajszát. Mielőtt Jordánia tavaly szeptemberben csatlakozott volna az IS elleni koalícióhoz, sokan ellenérzésüket fejezték ki, amiért az ország belépett a „nyugati érdekeket" szolgáló háborúba. Jordániának így is megvolt a maga gondja a Szíriából és Irakból érkező menekültekkel, a fiatalok közötti harmincszázalékos munkanélküliséggel, valamint az IS-sel szimpatizáló hazai szélsőségesekkel.
A Brookings Intézet egyik tanulmányában megbízható forrásokra hivatkozva azt írja, hogy egy zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen maguk a döntéshozók is beismerték, hogy nem fűlik a foguk a koalícióhoz való csatlakozáshoz, de belátták, hogy az USA régi szövetségeseként „nincs más választásuk". A döntés szó szerint kifizetődött: Obama nem sokkal később megígérte, hogy a Jordániának folyósított éves támogatást 660 millió dollárról egymilliárd dollárra emeli.
Szajig szerint sokan érezhetik most úgy, hogy hiba volt a csatlakozás, köztük egyes törzsek és klánok, akik fontos bázisát képezik a király hatalmának. Az ország nyugati részén a palesztin gyökerekkel rendelkező törzsek élnek, a keleti részen pedig az „őslakosok". Szajig azt mondta, a klánok között nagy a rivalizálás, és sok kérdésben nem egységes az álláspontjuk. Az IS ismeri ezt a bonyolult rendszert, és nem kizárt, hogy a gyilkossággal meg akarta bolygatni a méhkast. – Lehet, hogy a pilóta meggyilkolása (ő maga is fontos törzs tagja volt) arra sarkall egyes klánokat, hogy szorgalmazzák a koalícióból való kilépést, és a kormány ellen forduljanak. A keleti törzseknek például nagy a befolyásuk, mert tagjai alkotják az állami szektor jelentős részét, közülük kerülnek ki a hadsereg, a rendőrség és a hírszerzés tagjai. Ha ez a réteg elégedetlen, ez csak erősíti az IS-t.
|
Az elevenen megégetett pilóta apja (balra) Abdullahhal. Az Iszlám Állam próbál széthúzást kelteni
Petra News Agency / Reuters |
Hogy széthúzást kelteni sikerül-e, még kérdés, maga a Kaszaszbeh család – a prominens déli törzs, a bararseh tagja – pedig mindenesetre bizakodó. „Jordánia inkább törzsi szövetségen, semmint intézményes alapokon nyugvó ország. És most minden törzs mögöttünk áll" – nyilatkozta az elevenen megégetett pilóta apja, Szafi Jusszef al-Kaszaszbeh még január végén a New York Timesnak.
Csütörtök esti hivatalos közlések szerint a jordán légierő csapásokat mért az IS állásaira, előszőr a Kaszaszbeh kínhaláláról készült IS-videó nyilvánosságra kerülése óta. Hogy hol, arról a légierő bejelentése nem szól, de az akcióban több tucat vadászgép vett részt, amelyek az iszlamista szélsőségesek kiképzőközpontjait és fegyverraktárait támadták. Visszatérőben – írja a BBC a vadászgépek elrepültek Kaszaszbeh szülővárosa felett. Az elevenen megégetett pilóta apja szerint egészen a tavaly kalifátust is kikiáltó IS fővárosáig, a szíriai Rakkáig repültek el csapást mérni az iszlamista szélsőségesekre.
