Azt pedig már korábban, az M1 Ma reggel című műsorában részletezte, hogy Orbán Viktor meghatározta a következő három és fél év legfontosabb feladatát. Az pedig az, hogy segély helyett továbbra is munkát adjanak az embereknek; a cél a teljes foglalkoztatottság. Mindemellett – a kormányfő szerint – a rezsicsökkentést tovább kell vinni, gondoskodni kell arról, hogy elegendő és olcsó gáz jusson Magyarországra.
Rogán az oktatás kapcsán azt mondta: a frakció azonosította azt a súlyosnak tűnő problémát, hogy az általános iskolából kikerülő gyermekek egy jelentős része nem tudja elvégezni a középiskolát, nem szerez képzettséget. Erre megoldás lehet például a Pokorni Zoltán-féle megoldás, amely kilenc évre növelné az általános iskolai képzés idejét, ám annak bevezetéséhez még az ötletgazda szerint is idő kell.
Orbán Viktor nem csupán a frakciónak, hanem a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lapnak is elmondta álláspontját sok kérdésről. A neki szánt Merkel-bírálatokról – párbeszéd az ellenzékkel, a civil szervezetekkel való bánásmód – Orbán Viktor azt mondta, „ha a kancellár asszony mondani akar valamit, akkor elmondja”, és „sértő lenne, ha feltételezném róla, hogy csak utalásokat tesz”. Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő budapesti látogatásával kapcsolatban ismét kiállt a jelenlegi „konkrét és komoly” ellentétektől függetlenül amellett, hogy kulcskérdés Oroszország és Európa együttműködése. Orbán szerint európai, így magyar érdek is az orosz nyersanyagok és energia „beépítése az európai gazdaságba kölcsönösen előnyös formában”. Arra, hogy továbbra is úgy véli-e, a Nyugat lábon lőtte magát az Oroszország elleni szankciókkal, azt mondta: „Megígértem miniszterelnök kollégáimnak az Európai Unióban, hogy mindegy, mit gondolok erről, nem fogom többé kimondani.”
Arra, hogy amikor egy tavalyi beszédében külföldi érdekek szolgálatát feltételezte külföldről támogatott civil szervezetekről, úgy tűnt, mintha összeesküvést gyanítana, Orbán megjegyezte, az interjú készítője „talán félreértette” szavait. Elmondta, hogy egy „nagyon egyszerű elvárás” érvényesül a civil szervezetekkel szemben: „átláthatóságot akarunk”.
Amikor jó eredmény a nulla
Nullszaldós költségvetés a cél 2018-ra – mondta Orbán Viktor. Balatoni András szerint a nullás költségvetésről szóló döntés meghozatala előtt a kormánynak azt kell mérlegelnie, hogy a központi kiadások csökkentésének következményeként mennyire lassul le rövid távon a gazdaság növekedése. Az ING Bank vezető elemzője kérdésünkre úgy vélte, hogy a jelenlegi 2-3 százalékos hazai növekedési tempó mellett ez a hatás tolerálható, vállalható marad, szemben például a 2009-es költségvetési kiigazításokkal, amelyek jelentős növekedési áldozatokkal jártak. A pozitívumok hosszú távon jelentkeznek, az erős fiskális politikai elkötelezettség miatt nő a befektetői bizalom az ország iránt, olcsóbb lesz az állam finanszírozása, és az adósságot is gyorsabban lehet leépíteni. Az állam újraelosztó szerepének csökkenésével párhuzamosan több pénz marad a magánszférában, így a vállalkozások is bátrabban fejleszthetnek. Kellő körültekintéssel és jó időzítéssel a nullás költségvetés megvalósítható – foglalta össze véleményét az elemző.
A költségvetés hiánya tavaly immár negyedik éve szorult háromszázalékos uniós követelményszint alá, ezt egyrészt a magán-nyugdíjpénztári vagyon elkonfiskálásával, megszorításokkal és a fiskális szigor megteremtésével érte el az Orbán-kormány, amely a módszerekkel nem, az eredménnyel viszont nemzetközi elismerést vívott ki. Az idén a GDP 2,4 százaléka, 877 milliárd forint a tervezett hiány, durván ennyit kellene most „lenullázni”. (K. B.)
