Steve Vladeck, a washingtoni Amerikai Egyetem professzora szerint azok, akiket érint a szenátusi jelentés, jobban teszik, ha egyelőre nem utaznak Európába. Az ENSZ emberi jogi főképviselője, Zeid Ra'ad Zeid al-Hussein jordániai herceg a jelentés közzétételét üdvözölve közölte, reméli, az elvezet az illetékesek felelősségre vonásához.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is eljárhat az ügyben. Az Egyesült Államok nem részese a működését szabályozó egyezménynek, több olyan ország viszont igen, ahol a CIA titkos börtönöket tartott fenn. Fatou Bensouda, a bíróság főügyésze már gyűjti a vonatkozó bizonyítékokat. Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő szerdán elismerte, hogy országa az amerikaiakkal kiépítendő bizalmi viszony reményében helyt adott a CIA kérésének. Ashraf Ghani afgán elnök szerint a hazáját is érintő program a világ összes létező emberi jogi normáját megsértette.
|
A guantánamói börtön bezárásáért tiltakozók a Fehér Ház közelében idén májusban
Larry Downing / Reuters |
Az ICC fennhatósága 122 országra terjed ki, s bármelyik területén őrizetbe vehetik az eljárás alá vont személyeket. A bíróság azonban kényes helyzetben van, státusának megerősítését aligha segítené egy konfliktus az USA-val, másrészt a nemzetközi közvélemény egy része éppen ezt várná el. Az emberi jogok globális értelmezésére alapozva korábban több állam, például Spanyolország is indított eljárásokat külföldi politikusok ellen, ám bíróságaik az utóbbi években ismét szűkebben kezdték felfogni joghatóságukat.
Milliomos pszichológusok
A kínvallatás módszertanát az amerikai légierő két pszichológusa dolgozta ki. James E. Mitchell és Bruce Jessen eredetileg a katonákat készítette fel a fogságba esésük után várható kínok elviselésére, ám a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után megfordították a gyakorlatot, és a hírszerzési adatok kicsikarására használták tudásukat.
2005-ben céget alapítottak, és négy év alatt több mint 81 millió dollárt számláztak ki az amerikai államnak. Végül már hatvannál is több alkalmazottjuk volt, amikor Barack Obama elnöksége kezdetén, 2009-ben felmondták szerződésüket és megtiltották módszereik alkalmazását. Mitchell most arra hivatkozik, hogy az erőszakos vallatás még mindig humánusabb, mint a gyanúsítottak, gyermekeik és szomszédaik megölése pilóta nélküli repülőgépekről kilőtt rakétákkal.
A felelősség kérdése annál is érdekesebb, minthogy Dick Cheney alelnök szerint George W. Bush elnök mindent tudott a vallatásokról, „amit tudnia kellett, és amit tudni akart". Cheney a jelentést egy rakás sz.r-nak és alapvetően hibásnak nevezte – elismerve, hogy nem is olvasta el.
Amerikán belül aligha kell bárkinek felelősségre vonástól tartania – az érintetteket védi, hogy az ügyet jobbára pártpolitikai vonalak mentén értelmezik. Kivétel John McCain szenátor, akit annak idején Vietnamban szintén megkínoztak. Ő védelmébe vette a jelentést, mondván, hogy a kényszervallatás a legritkább esetben hoz megbízható eredményt. Szerinte az Oszama bin Laden megöléséhez vezető információkat is hagyományos vallatási módszerekkel szerezték.
Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi, demokráciaügyi és jogállamisági megbízottja nyilatkozatában az emberi jogok súlyos, szisztematikus megsértését vetette az Egyesült Államok szemére. Sürgette a teljes jelentés nyilvánosságra hozatalát és felelősség megállapítását. A helyzet pikáns, az Egyesült Államok egy orosz börtönben elhunyt oknyomozó újságíró, Szergej Magnyitckij esetére hivatkozva utazási tilalmat és egyéb szankciókat vezetett be az emberi jogok megsértésével gyanúsított orosz hivatalos személyek ellen.
