Nincs engedmény azonban az ország területi egységét, szuverenitását illetően, és a föderális államszerkezetről sem lehet szó – szögezte le Porosenko. Így kérdéses, hogy a felkelők elfogadják-e az általa nyújtott békejobbot. Vezetőik eddigi nyilatkozatai gyakran ellentmondtak egymásnak, hol Ukrajnán belüli nagyobb autonómiáról, hol teljes önállóságról beszéltek. Egyikük, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnök-helyettese”, Andrej Purgin most ez utóbbit hangoztatta, amikor kijelentette: nem akarnak Ukrajna része maradni.
A tűzszünetről óvatosan, de összességében derűlátóan nyilatkozott Porosenko. Hírszerzési adatokra hivatkozva bejelentette például, hogy „az Orosz Föderáció csapatainak 70 százalékát visszavonták a határon túlra”. Szavai szerint nehéz betartani a fegyvernyugvást, mert a szakadárok folyamatosan provokálják a kormányerőket, amelyeket viszont nem újabb támadás előkészítése, hanem a védelem megerősítése céljából csoportosítanak át. Orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésükben is kölcsönösen elégedetten nyilatkoztak a harcok leállításáról, igaz, a Kreml tájékoztatása szerint azt is megállapították, hogy nem minden megy simán.
Putyin ugyanakkor Oroszország szempontjából fenyegetésként értékelte a szerinte a Nyugat által kiprovokált ukrajnai válságot, amelyről úgy vélekedett, hogy azt a NATO a saját „újraélesztésére” használja fel. Egy az állami fegyverkezési programról tartott értekezleten az orosz államfő egyebek közt azt mondta, hogy az év végéig új katonai doktrínát kidolgozó Moszkvának fenn kell tartania a nukleáris elrettentő erejét, minden egyes fenyegetésre – és ezek közé sorolta a NATO-erők kelet-európai bővítését is – megfelelő választ kell adnia. Az atomrobbanófej hordozására is alkalmas interkontinentális rakéta, a tengeralattjáróról indítható Bulava egyik példányával Oroszország éppen szerdán hajtott végre sikeres kísérletet a Fehér-tengeren, Putyin azonban hangoztatta: újabb fegyverkezési versenybe nem akarnak beszállni.
Válaszlépésnek vagy inkább figyelmeztetésnek tekintik a szakemberek azt is, hogy – mint a Reuters beszámolt róla – a PGNiG lengyel gáztársaság hétfőn és kedden a szerződésben rögzítettnél mintegy húsz százalékkal kevesebb gázt kapott az orosz Gazpromtól. A befutó mennyiség enyhe visszaeséséről számolt be a német E.ON is.
Az értékelések szerint Moszkva egyrészt ezzel kívánja akadályozni, hogy úgynevezett reverz szállításokkal az európai országokból orosz gáz juthasson vissza Ukrajnába, másrészt így reagál az Európai Unió már egyeztetett, de életbe még nem léptetett újabb szankcióira.
A jórészt a már érvényben lévő korlátozásokat kiterjesztő büntetőintézkedéseket eddig az ukrajnai tűzszünet miatt nem vezették be, az uniós nagykövetek csütörtökre halasztották a döntést. Érdekes módon ezúttal különösen a németek szorgalmazzák a büntetőintézkedések életbeléptetését. Angela Merkel német kancellár szerint ugyanis Ukrajnában csak javult a helyzet, de még nincs százszázalékos fegyvernyugvás. Ő is egyértelművé tette azonban, hogy a békefolyamat előrehaladtával enyhülhet a szigor. Ha megvalósul a múlt pénteken Minszkben elfogadott 12 pontos rendezési terv, Németország lesz az első, amely a szankciók felfüggesztését javasolja – mondta.
