A moszkvai nemzetbiztonsági tanács üléséről kiadott közlemény szerint utasítást adott arra, hogy a hivatalosan hadgyakorlat céljából az ukrán határ közelébe vezényelt katonai egységeket rendeljék vissza állomáshelyeikre, és üdvözölte az első kapcsolatfelvételt Kijev és Ukrajna föderalizálásának hívei között.
|
Vlagyimir Putyin másodszorra jelenti be az ukrán határ menti orosz csapatok visszavonását. A NATO egyelőre nem észlelt csapatmozgást
RIA Novosti / Reuters |
Putyin nyilatkozata nemcsak azért keltett meglepetést, mert a csapatok visszavonását csaknem két hete egyszer már bejelentette, hanem azért is, mert akár valamilyen, a háttérben zajló egyezkedésre is utalhat. Legalábbis így vélekedett a Népszabadságnak Vagyim Karaszjov politológus, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója. Hiszen az orosz államfő Ukrajna államszerkezetének föderatív átszervezéséről beszélt, miközben a kijevi hatalom ellen az ország keleti részében indult megmozdulások vezetői a május 11-ei népszavazások óta már a függetlenséget nevezik céljuknak, sőt nyíltan Oroszországhoz kívánnak csatlakozni. (Hétfőre virradóra például, a donyecki mintát követve, Luganszkban is megválasztották az önkényesen kikiáltott népköztársaság vezetőit és elfogadták az alkotmányt.)
Ráadásul az ukrán kormányzat mindeddig nem volt hajlandó a párbeszédre a terroristáknak, szeparatistáknak tartott keleti erők képviselőivel, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások első két fordulója nélkülük zajlott.
Márpedig egy neve elhallgatását kérő kijevi politikai elemző éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy enélkül esély sincs a válság rendezésére. – Az vezethetne megoldáshoz, ha a politikusok nem a valóság mögött kullognának, hanem megelőznék azt. De ahhoz, hogy megértsék a realitásokat, olyan emberekkel kellene tárgyalniuk, akik képesek hatni az eseményekre – hangoztatta a Népszabadságnak. Szavaiból ugyanakkor az is kitűnt, hogy a kijevi kormányzatra továbbra is meghatározó befolyással vannak a Majdanon, a Viktor Janukovics államfő megbuktatását hozó, kijevi tiltakozó megmozdulásokon megerősödött szélsőségesek.
– Ha őszintén megmondod a véleményed, akár le is ültethetnek – mondta, és hozzátette: televíziós fellépést már nem szívesen vállal, mert előfordult, hogy az adás alatt a stúdióban ott ültek a Majdan botokkal, fegyverekkel felszerelkezett emberei, és figyelték, az hangzik-e el, ami nekik tetszik.
A mai kelet-ukrajnai eseményekben a Majdan tükörképét látja Dmitro Vidrin politológus. – Ugyanaz történik, csak fordított előjellel – vélekedett az Ukrajna-szerte ismert elemző. A helyzet értékelésére egy németországi konferencián elhangzott felszólalását idézte. Ott kifejtette: „tudathasadást" okoz számára, hogy a német politikusok demokratikus forradalomnak tartják a téli, kijevi tüntetéssorozatot, az általa sokat tanulmányozott klasszikus német filozófusok szerint viszont nem volt az.
 |
Ukrajna egységét hidető felirat a kijevi főutca, a Krescsatik egyik építkezésén
Poór Csaba / Fotó |
Nem hozott ugyanis változást a tulajdonviszonyokba (a gazdaságot változatlanul oligarchák irányítják), nem termelt ki új vezető réteget (az irányítás továbbra is a nómenklatúra kezében van). És az ideológiai spektrum sem szélesedett, csak egyfajta véleménynek van létjogosultsága – tette hozzá. Szavait alátámasztani látszik az a tegnapi, Vagyim Karaszjov szerint ugyancsak a nacionalisták megnyugtatását szolgáló bejelentés, amelynek értelmében az igazságügyi minisztérium az ideiglenes államfő utasítására felkérte a főügyészséget és a belbiztonsági szolgálatot, hogy vizsgálja ki, nem követtek-e el bűncselekményt a kormányt a parlamentben is többször bíráló kommunista párt vezetői. Kelet-Ukrajnában pedig őrizetbe vették a LifeNews orosz tévétársaság két munkatársát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy „információs kísérettel" segítették a „terroristákat", amikor filmezték az ukrán kormányerők elleni támadásaikat.
Moszkva szerepét egyébként Kijevben sem egyöntetűen ítélik meg az elemzők. Egyikük például lapunknak kifejtette: kilencven százalékig biztos abban, hogy Kelet-Ukrajnában nem lesz közvetlen orosz beavatkozás. – Afölött valószínűleg szemet hunynak, hogy orosz állampolgárok részt vesznek az eseményekben, miként – mint az már kiderült – Kijevet is támogatják amerikai tanácsadók Kelet-Ukrajnában – mondta. Meggyőződése azonban, hogy az oroszok is látják: elérték azt az egyensúlyi pontot, amikor a Krím bekebelezését még el lehet fogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel, és így talán újra lehet éleszteni néhány nagy, külföldi részvételt feltételező infrastrukturális beruházást is, egy intervenciót azonban már nem lehet vállalni.
