A helyzet az utolsó pillanatig kiélezett volt. Bár Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke „igen konstruktívnak" nevezte a Cameronnal folytatott megbeszélését, számos tagország kifogásolta a brit csomag egyes elemeit. A reformok négy fő területet érintenek: a londoni pénzügyi központ, a City érdekeinek érvényesítését, a tagállami szuverenitás növelését, az uniós versenyképesség javítását, és az uniós munkavállalók szociális jogainak mérséklését.
Ez utóbbi az, ami a legtöbb országban, köztük Magyarországon is kiverte a biztosítékot. „A közép-európai országok még mindig nem tekintik lezártnak a szociális juttatások felfüggesztésének ügyét" – idézte Bohuslav Sobotka cseh kormányfőt a Reuters. Tomas Prouza európai ügyekért felelős cseh miniszter szerdán azt mondta a BBC-nek: bízik benne, hogy csak az újonnan érkező EU-s állampolgárokat tiltják el négy évre a szociális juttatások egy részétől, és a szigorítás nem vonatkozik a már ott élőkre.
Kelet-Európában tartanak attól, hogy a brit minta „ragadós" lesz, és más tagállamok is követni fogják London példáját. A brit reformjavaslatokról hétfőn tárgyaló visegrádi négyek ugyan közös álláspontjukban csak a migrációs válságról nyilatkoztak, egy korábban kiszivárgott dokumentum szerint azonban a magyar–szlovák–cseh–lengyel kvartett is azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna – így végül valószínűleg engedni fognak a csúcson.
David Cameron mindenesetre nincs könnyű helyzetben. Több fronton kell csatát vívnia és nyernie: az EU-s partnereken túl saját pártján belül is számos kulcsembert kell meggyőznie a reformokról és az unióban maradásról. Minden ötödik tory képviselő már most nyíltan a Brexit, az EU-ból való kilépés mellett van, de más becslések szerint a konzervatív képviselők kétharmada támogatja a Brexitet. Ebből is látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát új alapokra helyező tárgyalások még a párton belül sem arattak nagy sikert – írta a The Guardian.
Cameron mögül állítólag olyan kulcsemberek is kihátrálhatnak, mint Michael Gove igazságügyi miniszter és Boris Johnson, London főpolgármestere. Elemzők szerint a brit fővárost 2008 óta irányító Johnson támogatása rendkívül fontos Cameronnak, egyes hírek szerint ellenkező esetben ő lehet a Brexitet támogató kampány vezetője. Az 51 éves Johnson nem elhanyagolható politikai tényező a szigetországban, azt rebesgetik róla, hogy letaszíthatja Cameront a tory párt éléről.
A rossz nyelvek szerint politikai ambíciói határozzák meg azt is, hogy a Brexit mellett vagy ellen kampányol-e majd. Cameronnak azonban előbb nem esetleges riválisa, hanem az EU-csúcs miatt kell hogy fájjon a feje. Az elkövetkező 36 órában dől el, hogy Európa vezetői megtartják-e vagy elengedik az egyik legnagyobb, több mint 64 millió lakosú tagállamát.
Sűrű brüsszeli menetrend
Az EU-csúcs ma délután öt órakor, a brit vitával kezdődik. Az este nyolckor kezdődő vacsorán a migrációs válság lesz a téma, majd a tagállamok visszatérnek a brit reformjavaslatokra. Elképzelhető, hogy egész éjjel tárgyalnak, amíg meg nem állapodnak. A cél, hogy péntek délelőttig alku szülessen. Zárásképpen a szíriai és a líbiai polgárháborúról tárgyalnak. (Brüsszeli tudósítónktól)
