galéria megtekintése

Keresik a visszautat

3 komment

Munkatársunktól

Napról napra szigorodik az európai államok hozzáállása a menedékkérőkhöz. Hollandia már Görögországból komppal visszafordítaná őket. Németország felgyorsítja a kiutasításokat, Svédország pedig akár nyolcvanezer, tavaly odaérkezett menedékkérőt is kitoloncolhat.

Megegyezett egymással Angela Merkel pártja és koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD a menekültekre vonatkozó szabályok szigorításáról. Két évet kell majd várni a családegyesítésre azoknak, akik csak részleges oltalomban részesülnek. Azokat pedig, akiktől megtagadják a menekültstátuszt, hamarabb kitoloncolják. Egy ugyancsak tegnap ismertetett holland javaslat alapján nyomban visszaküldenék Törökországba a görög szigetekre érkező menekülteket. A soros EU-elnök, Hollandia az elképzelés értelmében komppal fordítaná vissza őket, és visszafogadásuk fejében Törökországnak felajánlanák, hogy évente 150-250 ezer menedékkérőt beengedne onnan az EU. A tervet a BBC értesülése szerint támogatja Mark Rutte holland miniszterelnök, sőt már az uniós vezetők között is „megjáratták”. Megvalósításához ugyanakkor szükség van a hozzájárulásra Ankarától is, az EU-nak pedig biztonságos állammá kell nyilvánítania Törökországot.

Szíriai gyerekek egy svéd menekültügyi központ előt
Szíriai gyerekek egy svéd menekültügyi központ előtt
Jessica Gow / Reuters

A holland elképzelés valóra váltása csökkentené a migránsok egyik kedvelt célállamára, Svédországra nehezedő nyomást is, amelyet Stockholm a visszautasított menedékkérők kitoloncolásával igyekszik enyhíteni. A nem egészen tízmilliós országba tavaly 163 ezren érkeztek, csaknem 59 ezer kérelmet bíráltak el, és 55 százalékukat hagyták jóvá. E számok alapján Anders Ygeman belügyminiszter azt mondta, hogy legalább hatvan-, de lehet, hogy nyolcvanezer embert kell kiutasítani az országból, ez pedig nagy terhet ró a hatóságokra. Finnország is nagyobb szigort ígér: 32 ezerből húszezer menedékkérőt készül kitoloncolni.

 

Görögországba eközben továbbra is érkeznek a menekültek, az idén már több mint ötvenezren jöttek. Az Európai Bizottság immár hivatalos figyelmeztetésben is szóvá tette, hogy az athéni hatóságok „súlyosan elhanyagolták” a schengeni övezet külső határainak védelmével kapcsolatos kötelezettségeiket. Ha e zóna országai is rábólintanak az uniós biztosok által már elfogadott jelentéstervezetre, akkor Görögország három hónapot kap a helyzet javítására. Athén kudarca esetén a többi schengeni állam visszaállíthatja határain az ellenőrzést fél évre, de ezt háromszor meghosszabbíthatja, vagyis két évig is tarthat a szigor.

Athén igazságtalannak tartja a bírálatot. Jannisz Muzalasz bevándorlásügyi miniszter szerint ha elszigetelik Görögországot a schengeni zónától, akkor ezreket ejtenek csapdába, humanitárius válságot okozva. Erejükön felül teljesítenek, és ezt várják el másoktól is, jelentette ki Olga Gerovasszili kormányszóvivő. Emlékeztetett arra is, hogy segítséget kértek az EU határőrizeti szervétől, de csak kevés támogatást kaptak, és 414 főnél elakadt az a terv, amely szerint 160 ezer menekültet más uniós országokba telepítenek át. A Reuters jelentése szerint azt a Frontex is elismeri, hogy javult a helyzet a görög határon: csökkent a szíriaiak száma és nőtt az irakiaké, ami arra utal, hogy pontosabbá vált a menekültek azonosítása. 

Csak figyelmeztetés a brüsszeli keménykedés

Brüsszelből próbálják meggyőzni Görögországot, hogy gyorsabban hozzon létre regisztrációs pontokat a menekültek számára. Ez csak figyelmeztetés, nem fogják izolálni az országot, ez senkinek sem érdeke – vélekedett lapunknak az EB görögöket elmarasztaló kijelentéseiről Dimitrisz Szkleparisz, az európai politikával foglalkozó athéni Eliamep alapítvány menekültügyi szakértője. A regisztrációs pontokat tényleg létre kellene hozni, mert ilyen egyelőre csak Leszbosz szigetén működik. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy a regisztrációs pontok a jövő hónapban Számosz, Lérosz és Kíosz szigetén is elkészülnek, ám Kosz szigetén gond lesz, mert ott a lakosság ezt nem támogatja.

Jelentős gondokat okoz a tengeri határőrizet is. Görögország most is komoly támogatást kap a Frontextől, de ennél sokkal nagyobb beavatkozásra lenne szükség. A szakértő figyelmeztetett: nem jó megoldás, ha a menekülteket visszaküldik oda, ahonnan jöttek, hiszen akkor a problémákat újra Törökországra hárítják. (Fenes Gábriel)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.